Oldal 42 [42]
OCR
Etnográfia —a nemzeti (népi) emlékezettudománya " 41 ben egyetemi hallgatók (köztük természetesen munkás származású fiatalok), népi kollégisták, középiskolások és más, önkéntesen csatlakozók is részt vettek, majd az 1950-es évek elején indult a társadalmi néprajzi gyűjtés mozgalom, és írták ki azokat a pályázatokat, melyek mindenekelőtt a téeszek kulturális életének vizsgálatát, továbbá a , forradalmi hagyományok": például az agrármozgalmak vagy a Tanácsköztársaság emlékeinek, ezenkívül egy-egy régió folklórjának és népszokásainak gyűjtését szorgalmazták. S a munkába immár a parasztságból származó önkéntesek vagy a balassagyarmati járásban például a , pártbizottságokkal és a tanácsokkal egyetértésben", a népnevelők is bekapcsolódtak." Aligha lehet vitatni, a tiszaigari program a szocializmus , falusi építését" kívánta támogatni, és eredményeit népszerűsíteni."§ A kampányszerű és a , kulturális forradalmunk és művészeti tönegmozgalmunk" szolgálatába állított szakmai és önkéntes gyújtómunkával pedig a politikai hatalom a népi kultúra és a néphagyomány újrateremtésére, illetve ideológiai áthangolására tett kísérletet, mely részint a szocialista kultúra stilizációjává válik, részint (a történetírás fordulatához hasonlóan) a függetlenségi, valamint a forradalmi-tömegmozgalmi hagyományok feltalálásának az eszköze." A gyűjtők számára minden bizonnyal nem tudatosultak a terepen végzett munka ezen kontextusai (ritka kivételként a világháború előtt szocializálódó folkloristát, Dömötör Sándort említhetjük, aki 1961-ben úgy fogalmaz, hogy a ,legtöbb néprajzi kutatónak eszébe sem jut, hogy ő maga is a hagyomány folyamatában él, cselekvő részese annak, és a kutatások törvényszerűségei a ma alakuló kultúrára is" hatnak); " ahogyan az írott és orális források használatának sem alakultak ki egységes, episztemológiailag végiggondolt módszerei. Az 1970-es évek elején a néprajzi jelenkutatásról zajló diskurzusban Sárkány Mihály az , etnográfiai jelen" alatt az adatközlők , emlékezetével el7 A Magyar Néprajzi Társaságnak önkéntes gyűjtő szakosztálya alakult. Morvay P. 1953. 395-398, Manga J. 1955. 587-591. 125 A megrajzolt kép a hatalom számára mégsem volt elfogadható, ezért a kötet nem jelenhetett meg. De az 1945 utáni korszak a csupán 1997-ben kiadott szövegből is hiányzik. Kardos L. 1997. A II. világháború után még folytak viták a népi kultúra jellegéről és átalakulásának lehetőségeiről, és az etnográfusok között is voltak olyanok, akik a művelődéspolitika beavatkozása nyomán, a nemzeti helyett immár , közkultúrává" válásának különböző alternatíváit vetették fel. A folklorista Péter László úgy véli, hogy a bomló , népkultúra" változhat a populáris, azaz a munkáskultúra irányába, vagy pedig alkalmi (, paraszt") elemeitől megszabadítva és alkati (, mély" vagy , népi") elemeit , művészi módon továbbfejlesztve, a társadalom szellemi életének fő anyagává" tehető. Péter L. 2005 (1948). 106-107. 130 Dömötör S. 1961. 86-88. 12 ©
