OCR
36 e Eltűnt falusi világok anyakönyvi adatokból szerkesztett grafikonok mellett, a település egyik tekintélyes családjának, a Pósák genealógiáját is közli, amit az 1870-ben született (tehát hatvanöt éves) Pósa József emlékei alapján állít össze. Ez a családi emlékezet három generációnyi (a 18. század utolsó évtizedeiig nyúló) időhorizontját jelzi, és a narratív történet fókuszába, a folytonosság mellett, a család egysége: Pósa apja és fiútestvérei alkotta egykori házközösség, valamint a 3 fertály (kb. 30 kataszteri hold) föld mintaszerű és ugyancsak közös művelése kerül. , Ebből az időből maradt fenn az a mondásuk, hogy xegész Baranyában nem voltak olyan erős pógárok, mint a Pósák.x" — fogalmazza meg az identitást teremtő és a generációról generációra közösségi tisztségekre jogosító kiválóságot Pósa József." Egy másik, Kemse társadalmi szerkezetét bemutató írás szintén utal a falubeliek emlékezetére, amiből annak egyértelműen kollektív természetére következtethetünk, s ami egy idealizált, gemeinschaft-típusú közösség múltját teremti meg: a falu , még egy nemzedékkel ezelőtt is határozott közösséget jelentett. Ha két öregember összetalálkozik, megkapóan kedves, évődő beszélgetésükből élesen ábrázolódnak ki egy együtt dolgozó, együtt szórakozó, együtt kínlódó közösség életének körvonalai. Szinte szó szerint azonos feleletet kapunk, ha esetenként a régi életviszonyaikról való véleményüket kérdezgetjük. "" TÖRTÉNELMI FORDULAT A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN Hogyan változott a néprajz tudománypolitikai szerepe 1945 után, miként reflektálta (reflektálta-e) a parasztság felszámolásának és a falusi világ erőszakos átalakításának folyamatát, s a tudományos megismerés és a terepmunka miféle gyakorlatát alakította ki? A továbbiakban ezekre a kérdésekre keresünk választ. Vallás- és közoktatásügyi miniszterként, a tudományos élet újjáalakítását irányító Országos Tudományos Tanács társelnökeként, valamint a Magyar Néprajzi Társaság elnökeként megfellebbezhetetlen politikai és szakmai tekintélyt szerző Ortutay Gyula 1949-ben tette közzé a megújítandó tudományszak , elvi kérdéseit." Ebben — a korszak jól bevált rituáléja szerint — egyaránt élesen bírálta a világháború előtti néprajz , nemzeti gőgjét" (etnikus jellegét) és a , falusi idillt" ábrázoló narodnyikizmusát, s mutatott rá az egykori társa12 Elek P. (et al.) 1936. 37-38, Assmann, J. 1999. 56. 1 Elek P. (et al.) 1936. 56.