Oldal 36 [36]
OCR
Etnográfia —a nemzeti (népi) emlékezettudománya ® 35 magyar és a kutatók egyéniségének megfelelő eljárásokat. A kérdőívekkel például - ez azonnal bebizonyosodott - csak felszínes eredményt lehet elérni, és helyi vizsgálat nélkül, igennel vagy nemmel előre megválaszolhatók. Ezzel szemben a személyes beszélgetések, a többoldalú vélemények az , informátorok lelkivilágára és gondolkodására is fontos dokumentumul" szolgálnak. Emellett — miként Gunda Béla fogalmaz - olyan helyzeteket igyekeztek teremteni, melyekben nem ők, hanem a parasztok kérdeztek. , Érdeklődtek a budapesti helyzet iránt, és ezzel kapcsolatban rögtön rátértek szociális helyzetük vázolására. Magánéletünk is érdekelte őket. Különösen szüleink foglalkozása, családi viszonyaink, fizetésünk, de általában azok a magántermészetű dolgok, amelyek iránt velük kapcsolatban mi is érdeklődtünk." Mindez a személyes és a bizalmi kapcsolat megteremtését, valamint a „velünk szemben tanúsított magatartásaik" megfigyelését tette lehetővé, amit a település mindennapi életében való részvétel ugyancsak elősegített. A kutatók a falubeliekkel jártak a mezőre, a ház körüli munkákban segédkeztek, a „bizalmukba férkőzés jele, hogy a keresztnevünkön szólítottak. Csupán egyetlen családnak maradtunk »naccsägos úrc, ennek társadalmi okai vannak. Ez a család évtizedekig cselédsorban élt, és csak néhány éve költözött a faluba. Egész magatartásuk még őrzi azokat a vonásokat, melyekre, mint cselédek determinálva vannak." A fiatalok az egykekérdés okainak tanulmányozására érkeztek az ormánsági faluba, ám a Gunda Béla által bemutatott interakciók nem ennek a társadalompolitikai szerepnek az érvényesítését jelzik, mint inkább a parasztok létfeltételeinek megértésére irányulnak. A módszer pedig, a kemseiek gondolkodására, , lelkivilágára" és az egymás közötti kapcsolatokra is kiterjedő résztvevő megfigyelés, valamint a reciprocitás: a kölcsönös társadalmi beazonosítás, ami egyaránt alkalmas lehetett a szociokulturális különbségek felismerésére és elfogadására, illetőleg a falusiak ambícióinak és vágyainak kifejezésére, elvezethetett volna a kultúra hagyományos etnográfusi leírásoktól eltérő, a napi cselekvéseket és interakciókat is magába foglaló szemléletéhez." Igaz, ezt a publikált szövegekben a kultúrkör-elmélet vagy a kulturális jelenségek diffúz terjedésének régi teóriája akadályozta, s a tudományos adatszerűség és a szikár elemzések a személyes élmények megjelenítését sem tették lehetővé. A beszélgetések alkalmával a kemseiek a falusi múlt emlékeit is felidézték, a kutatók pedig az emlékezeti módok néhány sajátosságára utaltak. A népesedési viszonyok és az egykézés előzményeit vizsgáló tanulmány szerzője az 1% Gunda B. 1935. 46-52, Elek P. (et al.) 1936. 7-14. 10 Gunda B. 1935. 46-52. 11 V6. Kaschuba, W. 1996. 125.
