Oldal 33 [33]
OCR
32 e Eltűnt falusi világok vegében nincs nyoma a korszakban elsősorban a piacosodó termeléssel összekapcsolt paraszti polgárosodásnak (a hagyományokhoz ragaszkodás e tekintetben kifejezetten a falusi világ változásával, modernizációjával áll szemben), ehelyett a , népi-nemzeti irányban nevelt magyar földműves... a történelmi középosztály erőtartalékaként", illetőleg egy , földhöz kötött magyar földmíves középosztály" tagjaként emancipálódhat, akit ha , kisüzemi gazdálkodásra tanítunk, akkor túltermelés nem állhat be.”” A Györffy által is megfogalmazottak szellemében, a gyarapodó néprajzi gyűjtések a két világháború között egyre szervezettebbé (intézményesültebbé) váltak, funkciójuk azonban ezúttal sem csupán a nemzeti/népi kultúra archiválása volt. A 19-20. század fordulóján Tolna vármegyében — a múzeum megalakításával, valamint Jankó János és Viski Károly útjaival egyidejűleg — a helyi sajtó buzdította a községeket a , társadalmi úton" való adakozásra, és az alispán szólította fel az elöljáróságokat , egy-egy modell felruházására"9 azaz a figyelem a tárgyi emlékekre, továbbá a nemzeti jelleg és a lokális sokszínűség, illetve a népi és a középosztályi kultúra nemzetivé egységesülésének reprezentálására talán a leginkább alkalmas viseletre irányult. Néhány évtizeddel később, 1939-ben Gunda Béla már arról számolt be, hogy a Néprajzi Múzeum etnológiai adattárának létrehozását követően, elkezdődött az országos gyújtóhálózat kiépítése. A jelentkező tanítóknak és tanítójelölteknek, jegyzőknek, lelkészeknek, valamint múzeumi gyakornokoknak kérdőíveket juttattak el, melyek a gereblye- és hólapátformáktól a babonákon át a menyasszony-fektetési szokásokig a kultúra mind szélesebb területét ölelték fel." Sőt a , nemzeti szempontból" oly fontos munkába immár a , népet" is be kívánták vonni. Kovács László ugyancsak 1939-ben megjelent írásában azt sürgeti, hogy a tanárok rajzoltassák a parasztokat, ami nemcsak a gyűjtéseket segíti, hanem a viselet, a népszokások és a népélet jeleneteinek ábrázolása , szépérzéküket", valamint önismeretüket és , nemzeti öntudatukat" is fejleszti."? Azt nem tudjuk, mindez milyen eredményeket ért el," és abban sem vagyunk biztosak, ott munkált-e emögött az a felismerés, hogy a kultúra vizuális megjelenítése a megismerés a kérdőívektől vagy a kikérdezéstől alapvetően eltérő módja lehet. Kovács László szavaiban ugyanis a rajzoltatás pedagógiai és ideológiai érve: a parasztság nemzeti nevelése válik hangsúlyossá. 7 Györffy Gy. 1993 (1939). 49. 1 Szilágyi M. 1984. 275. 41 Gunda B. 1939. 421-422. 42 Kovács L. 1939. 419-420. 13 Például galgamácsai lányok rajzai kerültek a Néprajzi Múzeumba.
