Oldal 21 [21]
OCR
20 9 Eltűnt falusi világok KA A nyelvi fordulat a hazai néprajztudományt érintetlenül hagyta, a nemcsak adatokat, hanem interjúkat feljegyző és a tanulmányaikban idéző etnográfusok nem szövegként elemezték ezeket; és a terepen eltöltött hosszú évek tapasztalatait (az aktorok kiválasztásáról, a személyes kapcsolatokról, a beszédszituációkról) vagy akár egyetlen gyűjtőút reflexióit sem osztották meg az olvasóval. A következőkben néhány kivételt említek, melyek azt illusztrálják, hogy a megismerést a terepmunka tudománypolitikai kontextusai, valamint a kérdez6(k) és a kérdezett(ek) altal teremtett milidk egyarant befolyásolták." Az 1940-es évek végétől a tervszerű adatgyűjtésre munkacsoportok alakultak, melyek az adatközlők tucatjait , mozgósították." Bakó Ferenc Felsőtárkányon a lakodalmi szokásokról 45 embert kérdezett (a legidősebb 87, a legfiatalabb tizenkét éves volt, akivel , ellenőrző anyagként" írásos beszámolót készíttetett), emellett a még élő szokásokat is megfigyelte." A tömeges gyűjtést a terepmunka világháború utáni technicizálódása, a visszaemlékezések hangszalagon rögzítése segítette. A tízezer lakosú Kecelt vizsgáló etnográfusok (és történészek) 32 fős csoportja három alkalommal rendezett a faluban egy-egy hetes közös kutatást (ami lehetővé tette, hogy felhívják egymás figyelmét , jó adatokra és adatközlőkre"), és külön-külön is visszatértek. Az eredmény: száz magnókazetta hanganyag, 2000 filmkocka és 233 adatközlőtől 2000 oldal interjúszöveg (ebből alakították ki a kalocsai múzeum , Kecel archívumát"), valamint a kétszázötven éves településnek monumentális emléket állító több mint 1200 oldalas kötet, mellyel a szerkesztő reménye szerint ,,a korábban ismeretlen település bevonul a magyar történeti és néprajzi irodalomba." Nem ez volt az egyedüli tudományos vállalkozás az 1950-1980-as években, amit az archiválás , kínzó vágya", az emlékek dokumentummá alakítása, valamint az egymással versengő települések történelmének és kultúrájának megalkotása motivált. Ezt szolgálta a , kiprovokált emlékezet", és a tapasztalatok — miként Pierre Nora érvel - éppen a rögzítésnek, a , segítő emlékezetnek, az emlékezetpótléknak köszönhetően váltak (válhattak) valöban tapasztalatokkä.”” Ám az is előfordult, hogy a levéltári forrásokat megismerő és az írott , tényeknek" feltétlen hitelt adó etnográfus az ettől eltérő megszólalókról lesújtó véleményt alkotott: , Amióta nekem is módomban van betekintést nyerni egyes kérdések % A IL fejezetben erről részletesebben szólok. "7 Bakó F. 1955. 345-348. ® Bárth]. (szerk.) 1984. 1203-1211. "5 Nora, P. 2010. 22-23, Erős F. 1992. 97.
