OCR
18 e Eltűnt falusi világok véselméletté alakítása (a kettő szoros kapcsolata) mellett érvelt. A narráció, mivel azt különböző helyzetekben különféle módon , használjuk", cselekedet is egyben, illetve ahogy a cselekvés elszakad a cselekvőtől, úgy a szöveg is ,szemantikai" autonómiára tesz szert, , jelet, nyomot hagy... és archívvá és dokumentummá válik", ami a , magyarázat" és a , megértés" egymást kizáró dichotómikus ismeretelméleti tradícióján túllépve, a kettő dialektikájára épülő „ertelmezesnek” enged teret.” Egy másik tanulmányában a neves filozófus a beszédet (parole) és az írást (a szöveget) a megnyilatkozás (discours) egymáshoz közeli formáinak tekinti („aszöveg, anélkül, hogy beszéd volna, vajon nem ugyanazon az oldalon álle, mint a beszéd a nyelvhez képest?")," továbbá újra és újra visszatér a narratív identitás fogalmához. Önmagunk azonosítása vagy a személyiség megalkotása az elbeszélés révén történhet, ugyanakkor az élet , megfoghatatlan jellege folytán van szükségünk a fikció segítségére ahhoz, hogy az élő tapasztalatot mintegy visszatekintve utólag megszerezzük, készen arra, hogy átértékelhetőnek és ideiglenesnek tartsuk." Ricoeur szerint tehát a tapasztalat elbeszélésként kap nyelvi kifejezést, ami az elsődleges vagy közvetlen tapasztalatot kérdőjelezi meg. Gerard Genette az , elbeszélés" szónak három jelentését különbözteti meg. Az eseményt közlő szóbeli vagy írott beszédet (a narratív diskurzus e két elemét, Ricoeurhöz hasonlóan, ő is összekapcsolja), a diskurzus tárgyát alkotó valós vagy fiktív eseményeket (a történetet) és a történet elbeszélését (narrációját), mint cselekedetet. Az elemzés ily módon a diskurzus és a történet, valamint a diskurzus és a narráció (az elbeszélés aktusa) kapcsolatára egyaránt kiterjed." A társadalmi reprezentációk szociológiai, szociálpszichológiai vizsgálatának újabb irányzatai szintén akommunikációval, illetve a narrativitással fűződtek össze. Serge Moscovici e fogalmat képzetek, eszmék és metaforák , hálózatával" azonosítja, ami az individuum számára a társadalmi világukban való tájékozódást (az egyének osztályozását és viselkedésük magyarázatát), valamint a kommunikációt teszi lehetővé, és e világ megnevezésére vagy a csoporttörténetek elmondására alkalmas , kódokkal" látja el őket." Egy másik tanulmányában a szociális reprezentációkat , specifikus megértési módként, és a már ismert dolgok kommunikálásának módjaként" határozza meg, és 16 Ricoeur, P. 2000. 185-186, 191-196. 4” Ricoeur, P. 1999a. 20. 4 Ricoeur, P. 1999b. 403, Ricouer, P. 2001. 22-23. 9 Genette, G. 1996. 61-64. 5 Moscovici, S. 1973. XIII.