Seite 16 [16]
OCR
Bevezetés —célok, módszerek, előzmények " 15 az Önrekrutáció és főként a földtulajdon hiánya miatt a mezőgazdasági munkásokat egységes csoportnak minősíti (és ezért jogosultabbnak tartja a , munkásosztály" terminust, mint a városi munkásság esetén), az egykori szereplők saját társadalmi környezetükről alkotott képének, klasszifikációjának (az , osztályok nyelvének") kontextusról kontextusra módosuló, nagyfokú változatosságát igazolja.? Igaz Reay, Zonabendhez hasonlóan, a közölt interjúszövegek textuális elemzését nem végezte el. A történészeket nemcsak a világszerte gyarapodó Oral History archívumok és a témáikhoz készített interjúk vezették az (inkább az egyén szintjén megragadható) emlékezet problémájához, hanem régóta foglalkoztatja őket annak , társadalomtörténete" is. Peter Burke az emlékezet létrejöttének, szelektálásának és a felhasználás korszakról korszakra változó kulturális és politikai céljainak vizsgálatát érti ez alatt, és a Pierre Nora szerkesztette kötetsorozatra utal, amely az emlékezet anyagi, szimbolikus és funkcionális tartalmakat egyesítő , helyeit" veszi lajstromba, melyek a jelenben továbbélő múlt értelmezéseit segítik (a Bibliotheque nationale-töl a Kommünärok falan ät A büszke ló című paraszti visszaemlékezésig)."" Nincs lehetőségem e több évtizedes munka tartalmi gazdagságának bemutatására, csupán Nora - a temánkhoz kapcsolható - gondolatára utalok. Szerinte a 19. század végén, a falusi világ ,összeomlásának idején került középpontba az emlékezet", majd Franciaországban a II. világháború utáni gyors iparosodás és urbanizáció a parasztság - e ,,par excellence emlékezetk6zésség” —, valamint teljes hagyományrendszerek eltűnését eredményezte? (ez foglalkoztatta Zonabendet is), ami az országot a , maga nagyon hosszú középkorához fűző... köldökzsinór" elszakítását jelentette." S ez a hiány ad magyarázatot a falusi múlt iránt a tradicionalizmus részeként megélénkülő érdeklődésre." Nem áll ettől az érveléstől távol Reinhart Koselleck véleménye, aki a történeti idők szemantikájáról írt művében szintén hivatkozik az európai parasztság múltjára. Szerinte a 19. század előtti paraszti munka a , természet körforgásába" illeszkedett, a gazdálkodás technikái generációról generációra öröklődtek, ezért az ebben a világban felmerülő várakozások , teljes egészében az elődök tapasztalataiból táplálkoztak, melyekre aztán az utódok is ugyanúgy szert tettek." A változások, ha voltak, olyan lassan zajlottak, hogy a korábbi 3 Reay, B. 1996. 133-155. 3 Nora, P. 2010. 28-32, Burke, P. 2001. 6. 5 Nora statisztikai adatokat is közöl: a II. világháború utáni években a mezőgazdaságban dolgozók aránya közel 50%, ami 1975-re 10% ala csökkent. % E szép metaforät Nora Jacques Le Gofftöl vette at. 7 Nora, P. 2007. 35-38.
