Oldal 14 [14]
OCR
Bevezetés —célok, módszerek, előzmények " 13 A szociológusok körében nem merült feledésbe, hogy végső soron az individuum emlékezik, és az 1960-as években az egyéni életpályák, illetve a biografikus emlékezet vizsgálata (más társadalomtudományokhoz hasonlóan) fenomenológiai perspektívát kapott. Peter Berger a szociológiát népszerűsítő munkájában úgy érvel, hogy a saját élettörténetünk megalkotása folytonos újraértelmezések sorozata, ami változó társadalmi helyzetünk és szerepeink, kapcsolataink, valamint világszemléletünk szerint, azaz más-más nézőpontból történik. (Az életrajzi emlékek a nagy társadalmi és politikai átalakulások nyomán is módosulhatnak, és az új értékrendekhez, a normatívvá váló beszedmödokhoz [diskurzusokhoz] igazodhatnak.) Ez a szemlelet a szemelyes múlt változékonyságának és konstruktív természetének gondolatához vezet, továbbá ahhoz, hogy az önazonosságot (vagy énképet) ne egységes és szilárd karakterűnek, mint inkább élethelyzetről élethelyzetre változó folyamatnak (identifikäciönak) tekintsük.? Nem áll ettől távol a kognitív szociológia neves képviselőjének, Eviatar Zerubavel felfogása. A , mnemonikus szocializáció" fogalmát használja a társadalmi környezet szerepének hangsúlyozására, vagyis az egyén különböző mnemonikus közösségek (család, munkahely, etnikai csoport, nemzet) tagjaként újabb és újabb emlékezeti hagyományokat sajátít el, ezáltal több mindenre ,emlékszik", mint amit személyesen tapasztalt vagy átélt." Halbwachs elgondolásának hosszan tartó hatását és a modernizáció evolúciós teóriájához igazítását példázza Anthony Giddens 1996-ban megjelent írása. A , tradicionális" társadalmakban az emlékezet a hagyomány által szervezett aktív, közösségi folyamat, a múltnak orientáló hatása van a jelenre és a jövőre is, míg »mapjaink” fejlett tarsadalmaiban — mondja a szerző - a lokális közösségek végső felbomlásának, valamint a „kis- &s anagyhagyomäny” közötti különbseg eltünesenek lehetünk tanui.”° Ez nem jelenti azonban a helyi szokäsok teljes felszámolását, inkább a burjánzó , tradicionalizmus" keretében ereklyévé, , élő múzeummá" válását." A történészek a parasztság, illetve a népi kultúra kutatása során hosszú ideig azzal a problémával szembesültek (és nem csak a középkorra vonatkozóan), amit Georges Duby szemléletesen úgy fogalmazott meg, hogy a # Berger, P. 1963. 54-65. 24 Zerubavel, E. 1996. 283-300. 5 Ezeket a fogalmakat Robert Redfield használta az 1950-es években a szóbeli és az írott hagyomány megkülönböztetésére. 2% Giddens, À. 1994. 56-109.
