OCR
10 e Eltűnt falusi világok tetésre jutott, hogy a múltbeli tapasztalatok tudati szerveződése , sémák" szerint történik, és ezek felidézését az egyén társas kapcsolatai, a , csoportkultúra" sajátos jellemzői befolyásolják, összességében az emlékezés , nem teljesen független működés, mely tökéletesen elkülönülne az észleléstől, a képzelettől vagy akár a konstruktív gondolkodástól."" A , primitív kultúrákra" fókuszáló, néhány évvel korábban írt tanulmányában pedig a mítoszok és a népi történetek (folk story) elmondásának társadalmi karakterét hangsúlyozza: ezek a közösségi események szociális relációkat fejeznek ki, és hierarchiákat hoznak létre, továbbá a szóbeli közlés a csoport ideáinak és attitűdjeinek megjelenitesere törekszik.' Szintén jól ismert a kollektív reprezentáció durkheimi fogalmából kiinduló Maurice Halbwachs teóriája az emlékezet kollektív meghatározottságáról, aminek társadalmi argumentációjában (a munkásosztályon kívül) a paraszti közösségek is helyet kapnak. Halbwachs úgy érvel, hogy a paraszti életmód meghatározója a családi munkavégzés, a család és a földtulajdon egysége, ez kapcsolja az egyéneket (a családokat) a közösséghez, s az azonos magatartásés gondolkodásformák, szokások és gesztusok, valamint a hagyományok teremtik meg a csoport , kollektivitását." Az emlékeket (és ez nem csak a parasztságra érvényes) a kommunikáció, a történetek mondása (egymás közötti megosztása) hívja életre, ugyanakkor a nyelv és a vele rokon, folyton változó ,Összes társadalmi konvenciórendszer teszi lehetővé számunkra, hogy bármely pillanatban rekonstruáljuk a múltunkat." Halbwachs nézetei nem maradtak reflektálatlanul a kortárs történetírók körében. Aligha véletlen, hogy Az emlékezet társadalmi keretei című munkáját Marc Bloch ismertette a , legérzékenyebben." Ő azt emeli ki, hogy minden társadalmi csoport részint a kollektív emlékezetet alkotó tradíciókból, részint a jelen tudásával összefüggő eszmékből, képzetekből ered, és tagjai a múltat a jelen fókuszán keresztül értelmezik, ennélfogva a , kollektív és az egyéni emlékezet azt nem őrzi, mint inkább folyamatosan rekonstruálja." Bloch az emlékek generációk közötti átadását szintén a parasztsággal illusztrálja (a nagyszülők és az unokák kapcsolatát hangsúlyozza, ami a közösségek , tradicionalizmusát" szilárdítja meg), végül állást foglal strasbourgi munkatársa elméletének történészi adaptálása mellett." 1° Bartlett, F. 1985. 111-113, 293, 351-355, 359. 2 Bartlett, F. 1923. 57-75. 13 Halbwachs, M. 1992. 60, 64-67, Halbwachs, M. 1971. 131. Röla reszletesebben Pleh Cs. 1997. 437-446. 4 A feudális társadalomról írt kötetének egyik fejezete a Kollektív emlékezet címet kapta, melyben a történetírás és az eposzok együtt szerepelnek. Bloch, M. 2002. 109-123, Bloch, M. 2011. 150-155.