Seite 9 [9]
OCR
8 e Eltűnt falusi világok azt felfüggesztő és átalakító, a különféle rituáléknak teret adó communitas szakaszai követik egymást, és úgy véli, hogy az egyének tapasztalatai az átmeneti rítusok megjelenítése (dramatizálása) révén, vagyis szimbolikusan konstituálódnak, ugyanakkor nyelvileg is meghatározottak.? Jack Goody, szintén a brit szociálantropológia képviselője, a szóbeliségen és az írásbeliségen alapuló társadalmak kulturális hagyományait, akommunikációjuk és a múlttal való kapcsolatuk különbözőségeit, valamint a családot, a házasságot, a rokonságot és a történészekkel együttműködve a nyugat-európai parasztság öröklési stratégiáit vizsgálta, ami átfogó tipológiák megalkotásához vezetett." A skandináv etnológiában a népélet kutatását szintén a , kulturális analíZis" váltotta fel (az embert, mint kulturális lényt határozták meg), és a szimbolikus interakció követői számára az étkezési szokások, a viselet, az anyagi-tárgyi környezet vagy a mindennapi rítusok kommunikatív funkciót nyertek, és a parasztok kulturális identifikációját segítették." A norvég antropológus, Fredrik Barth viszont az egyéni viselkedések és interakciók modellezéséből indult ki, ami a társadalmi cselekvést szabályozó normarendszerek, valamint a saját , helyzete", korlátai és lehetőségei szerint döntéseket hozó individuum bemutatását egyaránt lehetővé tette." Az antropológiai szemlélet történetírói alkalmazásai közül csupán David Sabean írásaira utalok, aki a kultúrát a hatalomgyakorlás és a hatalommal szembeszegülés kísérletének, illetve Gerald Sider nyomán folyamatnak tekinti, abban az értelemben, hogy az egyének , létrehozzák" mindennapi életüket és állandó , diskurzust" (vitát, párbeszédet) folytatnak róla. Kora újkori történetek (például egy 17. századi boszorkányvád) vizsgálatakor pedig a diskurzusok nyelvének , metaforikus struktúrája" és a metaforák társadalmi viszonyok , nyelvtanaként" értelmezése foglalkoztatja." Csak néhány, a hazai történetírásban is jól ismert szerzőt és szemléletmódot említettem, melyek az OTKA-programunkat ösztönözték, azt a módszertani problémát azonban nem oldották meg, hogyan kutatható és ábrázolható a struktúrák, valamint az egyének gyakorlatainak és tapasztalatainak kölcsönös kapcsolata, egyáltalán miként adaptálható mindez a 19-20. századi magyar paraszti társadalom vizsgálata során. Az anyaggyűjtés mindenesetre kiterjedt a statisztikákra és a levéltári forrásokra (összeírások, birtokrendezési perira5 Turner, V. 1986. 33-34, Turner, V. 2002. 145-147, 218. ° Goody, J.Watt, I. 1963. 304-345, Goody, J. 1976. 10-36. " Gunda Béla ezekről a , jelekről" egy idős asszonyt kérdezett, aki a következőket válaszolta: ,Fiam, többet értek meg a jelek alapján, mint a szavakból." Gunda, B. 1973. 143-151, Bringéus, N-A. 1979. 5-17, Frykman, J. 1979. 56. 8 Barthrol részletesebben: Rosental, P-A. 1995. 71-88. ° Sabean, D. 1987. 211-220.
