Page 8 [8]
OCR
BEVEZETÉS CÉLOK, MÓDSZEREK, ELŐZMÉNYEK ove Talán úgy tudom e kötet célkitűzéseit bemutatni, ha az előzményeiről szólok. 2005 és 2009 között az OTKA által támogatott Vidéki társadalmak Magyarországon 1930-1960. Struktúra- és tapasztalattörténet című kutatásban vettem részt. Az elnevezés a társadalomtudományos történetírás, illetve a centrisztikus megközelítés régóta tartó elbizonytalanodására és egy olyan ábrázolásmód igényére utalt, amely a cselekvő egyéneknek enged teret. Arra voltam kíváncsi, hogyan jelennek meg az egykori szereplők tapasztalati világában a strukturális adottságok (például a rétegződés, a mobilitás), amunkavégzés, az uralom vagy a hagyományos értelemben vett kultúra. Az Alltagsgeschichte, valamint az Erfahrungsgeschichte szemléletmódját próbáltam követni, mely a társadalmi struktúrák és a szubjektumok cselekvései közötti kapcsolat bemutatására törekszik, és a kultúrát , történelmi tapasztalati és cselekvési horizontnak" tekinti, amelyben , kognitív, expresszív és normatív valóságrészek egyaránt tükröződnek." Ezt a meghatározást Wolfgang Kaschuba a népi kultúrát történeti kategóriaként, hermeneutikai és antropológiai megközelítéssel vizsgáló kötetében használja, és Reinhart Koselleck a , tapasztalati tér" és a , várakozáshorizont" kapcsolatáról kialakított nézetét? valamint Jürgen Habermas a populáris (népi) és az elit kultúrgyakorlatot a , kommunikatív" és az , instrumentális" cselekvés (tapasztalat) szerinti megkülönböztetését is alkalmazhatónak véli." A néprajztudomány meghatározásától eltávolított népi kultúra kutatása a történeti antropológia számára szintén népszerűvé vált, mely a különböző antropológiai/etnológiai irányzatok képviselőinek szemléletét és módszereit követte. A leggyakrabban hivatkozott Clifford Geertz szemiotikai kultúrafogalma, illetve a kultúrát szövegként interpretáló gyakorlata." Victor Turner a brit antropológia strukturalista hagyományain túllépve, a társadalmat és a társadalmak szerveződését állandóan változó folyamatnak tekinti, amelyben a jogi és politikai természetű hierarchikus struktúra, valamint az Dülmen, R. 1990. 89-90. Erre a bevezetöben meg visszaterek. Kaschuba, W. 1988. 42. Geertz, C. 2001. BO N
