OCR
HOGYAN TOVÁBB ami az emlékeim és a jegyzetek között van. Az is járható út, ha az ember csak kérdéseket fogalmaz meg az órák után. Ezek olyan szempontokat kínálhatnak, amiket megfigyelhetünk a következő alkalommal, vagy utánajárhatunk a szakirodalomban, beszélhetünk róla kollégákkal. Rengeteget lehet tanulni a dc-ámaóráink résztvevőitől. Önmagában az is hasznos, ha figyeljük és jegyezzük magunkban azt, hogy mire hogyan reagálnak, de ennél lehet célzottabban is visszajelzést kérni tőlük. Egy-egy óra után tarthatunk reflektáló beszélgetést, ami kimondottan arról szól, hogy mi volt izgalmas a résztvevőknek, és mi volt, ami nehézségeket okozott nekik. Hasznos, ha a tanár kimondottan a nehézségekről, a problémákról kéri a diákok visszajelzéseit, amivel elkerülhető, hogy népszerűségi felmérésnek érezzék a beszélgetést. A diákok számára védettebb forma, ha anonim módon, például írásban adhatnak visszajelzést. Egyszerű módja ennek, ha két különböző színű post-it cetlire írnak, az egyikre azt, hogy mi volt számukra a legizgalmasabb, a másikra, hogy mi okozott nehézséget. Ha komplexebb kérdéseket akar feltenni a tanár, akár egy félévnyi közös munkával kapcsolatban, akkor használhat papír alapú vagy online kérdőívet is. Ez esetben is hasznos, ha minél konkrétabb kérdésekre kér választ. A legtöbbet persze abból lehet tanulni, amikor valami rosszul sikerül, amikor valami baj van a drámaórán. Az ilyen eseteket hasznos utólag kibogozni, megtalálni a problémák gyökerét, okait. A problémás helyzetekről nagyon hasznos a diákokkal is beszélgetni, hiszen ők biztosan máshogy élték meg, más szempontokat érzékeltek a helyzetből. A lényeg az, hogy használjuk a problémákat arra, hogy mélyebb megértésre jussunk. Mint ahogyan a dráma is teszi. + 93 +