OCR
KERET szűkebb és tágabb kontextusa meghatározza, hogy a szerepek milyen módon viselkedhetnek az adott helyzetben, és tartalmazza a feszültségteremtő kötöttségeket. Az elemzett dr-ámaórában nemcsak a puritán kor szokásai hozták létre a kötöttségeket, hanem a templom mint konkrét helyszín is. A templom olyan közösségi tér, ahol rengeteg szokás és rituálé szabja meg a viselkedést, amikhez a játszóknak alkalmazkodniuk kell. Az idő lelassítása lehetővé teszi a szituáción belüli vizsgálódást, mondja Davis"? Heathcote-ra hivatkozva. Ez Bolton drámaórájában a lelkész szerepében lévő drámatanár egyik kiemelt feladata, hiszen ő tudja belülről lassítani a történéseket, kérdésekkel, cselekedetekkel változtatni a gondolkodás szintjén. Az eseményben részt vevők a szerepeiken keresztül — beszédükkel, cselekvéseikkel, testbeszéddel, targyakkal és képek teremtésével — tarhatjak fel a dramaesemény jelentését, annak tartalmát. A drc-ámaesemény jelentésének feltárásában segít, ha tudatosan olvassák és teremtik a jeleket. Davis szempontjai lehetőséget kínálnak arra is, hogy átgondoljuk, milyen eseményt akarunk vizsgálni, megteremteni és fókuszba állítani egy anyag kapcsán, illetve szempontokat adnak egy-egy óra utólagos elemzésére és továbbfejlesztésére is. KERET A keret a drámának az az eleme, ami meghatározza, hogy a diákoknak mi a viszonyuk az adott eseményhez, és mi a feladatuk egy eseménnyel kapcsolatban. Chris Cooper a következőképp foglalja össze, hogy mit ért a keret fogalma alatt: A "keret! egyszerre utal a résztvevőknek felkínált szerepre, az eseménytől való távolságra és arra a nézőpontra, amelyből az eseményt értelmezik. A keret erősebben tudatosítja a résztvevőkben az esemény jelentőségét, elkerülhetetlen következményeit/másodlagos jelentéseit és megértését. A keret a drámai feszültség megteremtésének is eszköze"."" Tehát a keret megszabja a nézőpontot, amiből egy eseménnyel foglalkoznak a résztvevők. Ahhoz, hogy ezt pontosabban értsük, érdemes kicsit visszalépnünk. Vannak, akik szerint komoly változást eredményezett Heathcote drámáiban és munkamódszerében az Erving Goffman szociológiai elméleteivel való találkozás," mások szerint meg Goffman elmélete csak kapaszkodót kínált neki, hogy 102 Davis: Imagining the Real, 65. 103 Uo. 104 Cooper: A cselekvő képzelet, 40. 105 Gerard Boland: Role and Role Distance. The Heathcote/Carroll Collaboration that reframed the social context for drama-based learning and teaching, NJ, XXXVIL., 2013/1, 54. 53 ¢