OCR
A TANTERMI DRÁMA FŐ ÖSSZETEVŐI Bolton szerint a drámaóra legsérülékenyebb része az, amikor az improvizációban szétmennek a családok, de szerepben maradva, lényegében önállóan kell folytatniuk a játékot. Itt voltaképp a szülőket játszó résztvevőknek kell a szerepben lévő tanár funkcióját átvenni, és működtetni a helyzetet. Ezért is marad készenlétben a drámatanár, hogy szükség esetén közbeavatkozzon. Ugyanakkor ez az önállóság erősítheti a résztvevőkben annak tudatát, hogy valóban ők az alakítói, az írói és játszói egyszerre ennek a drc-ámának. Erre apellál végül a közös záró improvizációban Bolton, amikor azt írja, hogy itt már lényegében önmaguktól működtetik a helyzetet a résztvevők, és a tanár szinte háttérbe húzódhat. Ez akar egyfajta dramatanari célként is megfogalmazható. Mike Fleming például azt állítja, hogy a dc-ámatanár egyik központi célja az lehet, hogy a diákok önálIdan is tudjanak drámát alkotni." Térjünk vissza ahhoz, hogy mi minden segíti elő, hogy a résztvevők belemehessenek ebbe a komplex fiktív szituációba, és annak alkotóivá váljanak. Tulajdonképpen a játék során egy tőlük távol eső kultúrában kellett boldogulniuk. Egyrészt Bolton beazonosított egy olyan elemet a távoli kultúrában, ami ismerős a fiataloknak. Feltérképezték ennek az elemnek a jelenlétét a mai korban és a saját életükben. Egy ilyen ismerős elem segítségével lépnek vissza Salem puritán kultúrájába a megátkozás rituáléjának mímelt változatával. A távoli kultúra kapcsán egyértelműen kiderül a résztvevők számára, hogy mi az elvárás azzal kapcsolatban, hogy milyennek mutassák magukat, amihez viszonyítási pontként megjelentek a nemek és az életkor is: hogy kellene viselkedned, ha nő vagy, vagy ha férfi, és hogyan, ha gyerek. Fontos eleme ennek a kontextusépítésnek, hogy végig reflektál a dráma jeladásra és jelolvasással kapcsolatos formai elemeire, arra, hogy miket használhatnak a résztvevők az alkotó történetírásban. , Köszönöm, hogy segítettetek megmutatni, hogy miről szól a történet" — mondja Bolton, és ezzel finoman azt a gondolatot is elülteti, hogy a darab lényege itt az események alakulásában fejeződik ki. A ,minthával", a fikcióval való játék megjelenik a mímelésben és annak továbbvitelében is. Ebben a játékban úgy csinálunk mintha, és Salem lakói is úgy csinálnak, mintha kicsit mások lennének, mint akik, annak érdekében, hogy elfogadja őket a közösség. Ők is szerepet játszanak, a dráma résztvevői meg az ő szerepüket játsszák. A dráma szerkezete lehetőséget kínált arra, hogy mindenki kidolgozza, ő kicsoda ebben a kultúrában. Itt a szerepek nem egyéni múlt és sajátos karakter építéséről szóltak, hanem főként a közösségben betöltött 96 Michael Fleming: Teaching Drama in Primary and Secondary Schools. An Integrated Approach, Oxon, David Fulton Publishers, 2001, 83. 50"