Seite 46 [46]
OCR
A SZITUÁCIÓ világa."" Ennek érdekében Bolton olyan központi eseményt keresett, ami egyrészt megtestesítette a kort, másrészt magában hordozta annak lehetőségét, hogy a kamasz gyerekek hatalmat gyakorolhassanak szüleik felett. Ez egy fontos kapcsolódási pont lehet a diákok számára, de Bolton tudja, hogy csak akkor lesz tétje ennek a lehetőségnek, ha a résztvevők tisztában vannak a kor kultúrájával, amelynek alapját a felmenők iránti tisztelet és az Istentől való félelem adja. A darab nyomán Bolton olyan családok alkotta közösséget képzelt el, amit bizonytalanságba és kétségbeesésbe sodort a pucéran táncoló és feketemágiát gyakorló fiatalokról szóló pletyka. A drcrámaóra központi szituációjának a következőt választja: a lelkész (szerepben lévő tanár) összehívja az erdő határában lakó családokat a templomba, hogy kikérdezze őket a boszorkányságról és táncról szóló hírek kapcsán. A fiatalokat egyesével az oltárhoz szólítja, hogy ártatlanságukat esküvel erősítsék meg. Bolton célja, hogy olyan improvizációt hozzon létre, ami ebből a központi szituációból indul, és amiben a résztvevők a családok felnőtt és kamasz tagjaiként tudnak részt venni, tovább alkotni a helyzetet. Ez a szituáció erősen feltételezi, hogy a szereplők viszonyai változni fognak benne, így alkalmat kínál arra, hogy vizsgáljuk a körülmények alakulásában változásra kényszerülő embereket. Azonban annak érdekében, hogy a résztvevők számára is tétje legyen ennek a helyzetnek, és érdekes legyen számukra a tőlük távol eső világban játszódó szituáció, előbb komplex kontextusépítési folyamatnak kell megvalósulnia. Nézzük meg, hogyan építi fel Bolton a folyamatot eddig a központi improvizációig, és mi történik abban. A drámatanár röviden beszél Miller színdarabjáról és a 17. századi puritán közösségekről. Beszél arról, hogy a puritánok sok mindentől féltek, köztük a természetfeletti erőktől is. Ezt párhuzamba állítja a mai kor babonáival, és arra kéri a diákokat, hogy váljanak szét csoportokban a földre tett 5-6 nagy papírlap köré, és gyűjtsenek össze minél több olyan babonát vagy hiedelmet, amit ismernek. A tevékenység fontos része a résztvevők oldása is. Ezt is segíti, hogy a facilitátor körbejárva félig viccesen versenyre buzdítja a csoportokat: próbáljanak hosszabb listát írni a többieknél! Bolton ezután arra kéri a résztvevőket, hogy járjanak körbe, és tegyék a monogramjukat minden olyan babona mellé, ami érinti őket. Aztán arra kéri a résztvevőket, hogy számolják össze, hány babona van, ami mellé odatették a monogramjukat. A csoportot közös visszaszámolásra invitálja Bolton. Attól kezdi, akit a legtöbb babona érint, és fokozatosan megy lefelé, míg végül azok is sorra kerülnek, akiket csak egy-két babona érint, vagy annyi sem. Ekkor 21 ,My purpose therefore in setting up a drama experience about the play before they read the script was to whet their appetites and to make the circumstances ofthe play seem more familiar.” In Bolton: Acting in Classroom Drama, 222. +45»
