Oldal 28 [28]
OCR
JEL És JELENTÉS állapotot, a közösségben kialakuló helyzeteket vizsgálja. A fenti gyakorlatban bizonyos mértékig ez is teljesül. De a szobrok nincsenek fiktív keretbe helyezve, ami a résztvevőknek védettséget adna. Ez a fontos tényező még hiányzik ahhoz, hogy drámává fejlesszük a gyakorlatot. Heathcote számára fontos, hogy megelőzze annak a veszélyét, , hogy a gyerekek úgy érezzék, bámulják őket". Ezt ő ,a másik" megteremtésével éri el. A világon önmagunkon kívül minden valami smásikc", írja Heathcote.? A Jel és előjel végén kínált munkaformákból látjuk azt, hogy szinte bármi lehet ez a másik, egy levélrészlettől kezdve egy ruhadarabon vagy jellemző tárgyon át, akár a szerepben lévő tanárig. Bármi, ami megelevenít egy fiktív helyzetet, egy másik ember történetét, és így védettséget teremt a résztvevőknek. Arról a másik emberről vagy helyzetről beszélhetnek, és így nem érzik magukat kiszolgáltatottnak. Még felszabadítóbb a játék, ha a résztvevők maguk is egy szerep védelméből beszélhetnek. Például, ha a tanár oktatásügyi szakértőkként szólítja meg a résztvevőket, akiket diákokról készült fotók elemzésére hív. Ezek a fotók Magyarország különböző pontjain készültek (tehát nem a jelenlévő diákokat látjuk, hanem másokat), és az elemzésük segítségével szeretnék megérteni, hogy milyen állapotban vannak az iskolarendszerünkbe járó tanulók. Tulajdonképpen ugyanazokat a szobrokat értelmezzük, mint korábban, de a felkínált szerep és a fiktív diákokról készült fotók lehetővé teszik, hogy személyükben ne legyenek érintettek a résztvevők. A tanár mind a saját szerepét, mind a diákokét egyszerűen a megszólítással és a nyelvhasználattal teremti meg. Úgy beszél hozzájuk, mint oktatásügyi szakértőkhöz. Ebben a példában a szobor témáját vagy a résztvevőknek kínált fiktív szerepet, nézőpontot könnyen ki lehetne cserélni. A vizsgálat tárgya lehetne egy irodalmi alkotás valamelyik szereplője vagy egy történelmi személyiség, akiről szobrot alkottak a résztvevők. A résztvevőknek felkínált szerep pedig a szobor tartalmának és a kívánt vizsgálódás irányának megfelelő nézőpontot hordozhatja. Cselekvés és jelentésrétegek Ha egy cselekedetről kérdést akarunk feltenni, akkor többnyire a tett mögötti motivációra kérdezünk rá. Miért teszi? Fontos és hasznos kérdés, de Heathcote arra hívja fel a figyelmet, hogy egy cselekvést ennél jóval rétegzettebben és pontosabban lehet leírni." A cselekvés értelmezésének Heathcote öt szintjét különíti el: 38 Uo., 12. 39 Uo. 1 Dorothy Heathcote — Gavin Bolton: Drama for Learning. Dorothy Heathcote’s Mantle of the Expert Approach to Education, Portsmouth, Heinemann, 1995, 20. 6 27 +
