Oldal 20 [20]
OCR
A DRÁMA Az eddigi meghatározások alapján a drámának fontos összetevői tehát a fiktív, de meghatározható kontextusban, a körülmények szorításában változásra kényszerülő ember, akiben ütközhet a kívülről és a belülről táplálkozó nyomás; aki szándékait a cselekvés különböző módjain fejezi ki valós térben és időben; és aki egy történet meghatározott pontján van, tehát helyzetének van előzménye és tetteinek van következménye. Meggyőződésem, hogy ez a meghatározás illeszkedik a legkülönbözőbb drámákra attól függetlenül, hogy hol valósulnak meg: amfiteátrumban, színpadon vagy osztályteremben. Ezért az egyszerűség kedvéért a továbbiakban is drámának nevezem azt, amit vizsgál ez a könyv. Természetesen a drâma megvalésuläsának módját, hatásait és célját nagy mértékben meghatározza az, hogy hol kel életre. Így ennek egyértelműsítése érdekében időnként a dráma mellé teszem azt, hogy osztálytermi vagy tantermi, hogy jelöljem a megvalósulás színhelyét. Azért tartottam fontosnak tisztázni, hogy miért és milyen értelemben használom a dráma fogalmát, mert rendkívül sok szakkifejezés van forgalomban, nemcsak Magyarországon, hanem a nemzetközi irodalomban is. A majdnem mindent magäba foglalö drämapedagögia fogalma? alá szoktak rengeteg olyan gyakorlatot, játékot sorolni, amik kétségtelenül hasznosak, de nem feltétlenül kapcsolódnak a dráma fenti meghatározásához. Gabnai Katalin a drámajáték fogalmát használja," és könyve gazdag választékát kínálja a lehetséges dramatikus tevékenységeknek, játékoknak. Ezek középpontjában formai szempontból a megjelenítés, míg tartalmi szempontból a társas kölcsönhatás áll, és jóval szélesebb spektrumon mozgó tevékenységsort fednek, mint amit én tárgyalok. Vannak persze előzményei a megközelítésemnek itthon is, például Szauder Erik is a dräma fogalmät hasznälja,” és Kaposi is gyakran így utal saját munkájára, amikor a 90-es években bevezetett , tanítási dráma" szinonimájaként használja. Azért maradok inkább egyszerűen a drámánál, mert egyfelől a tanitäsi dräma fogalma összekapcsolödott a Kaposi által több évtizede sikerrel tanított módszertannal, másrészt örömmel fordulok vissza a didaxisra kevésbé utaló, a pedagógiai szempontok mentén építkező, ám nem annak , szolgálatába állított"? drámához. A fogalmi kitérő után vissza tudunk kanyarodni a narratívák és a dráma viszonyához, és ahhoz, hogy mire lehet használni a drámát a tanteremben. 26 Lannert Keresztély István: Bevezetés a dd7úmapedagógiába, Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem - LHarmattan, 2020, 9. Gabnai Katalin: Dramajatekok. Bevezetes a dramapedagögiaba, Budapest, Helikon, 1999, 9. Szauder Erik: A dráma mint pedagógia, in Kaposi László (szerk.): Drámapedagógiai olvasókönyv, Budapest, II. Kerületi Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft., 2013, 11. Kaposi: Mi a dráma és mi nem az?, 3. 27 28 29 +19 »
