Seite 19 [19]
OCR
NARRATÍVA ÉS DRÁMA társadalomban való létéből erednek. Bond azokat a paradox emberi helyzeteket dramatizálja, amelyekben a belsővé tett társadalmi nyomás összeütközésbe kerül az alapvető emberségünkkel.? Az eddigi drama meghatärozäsunkat kiegeszithetjük Heathcote nyomän azzal, hogy a dráma témája a körülmények szorításában változásra kényszerülő ember, aki az adott kontextusban szándékkal cselekszik, és ez előzményekkel és következményekkel kapcsolható össze. Bond gondolatai mentén pedig azt állíthatjuk, hogy a körülmények szorítása belső konfliktushoz, ellentmondáshoz vezethet. Gavin Bolton azt állítja, hogy a dráma erőssége éppen abban rejlik, hogy a társadalmi és anyagi valóság hatását vizsgálja az emberen, de mindezt egy kreált, fiktív világban teszi." Ahogy a gyerekjátékban, úgy a drámában is úgy teszünk mintha. Mintha mások volnánk, más körülmények között, azok szorításában a körülmények vagy önmagunk megváltoztatására kényszerülnénk. Bolton nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a dc$ámában annak résztvevői vagy nézői aktívan tesznek ennek a mintha-világnak a megépítéséért vagy fenntartásáért. Ráadásul a dolog kettősségéhez hozzátesz, hogy a fiktív világban hús-vér emberek valós talajon állnak, és az anyagi valóság törvényszerűségei között cselekszenek. Bolton éppen ennek tulajdonítja a dc-áma pedagógiai hasznát is, hogy miközben nem szabadulhatunk ki teljesen a valóságból, közben egy teremtett fiktív valóságban játszhatunk annak elemeivel. Például az általunk teremtett és működtetett fiktív helyzetekben tehetjük fel valós kérdéseinket, kísérletezhetünk az értékrendünkkel. Bolton gondolataihoz kapcsolódik Kaposi László drámadefiníciója, amely pedagógiai folyamatként mutatja be a drámát. Kaposi szerint , a dráma olyan csoportos játéktevékenység, amelynek során képzeletbeli (fiktív) világot építenek fel, ebbe a képzeletbeli világba a résztvevők szereplőként vonódnak be, a fiktív világon belül valós problémákkal találkoznak, s ebből valós tudásra és tapasztalatra tesznek szert." 3 Például Bond Gyerekek című drámájában egy anya úgy akar bosszút állni egy férfin, hogy megkéri a gyermekét, hogy gyújtsa fel a férfi házát. A gyerek tudja, hogy szörnyűséget kér az anyja tőle, de közben meg akar felelni a szülői kérésnek is, szüksége van az anyja szeretetére. Ennek a paradox helyzetnek a kibontäsa a különös darab. Edward Bond: The Children & Have I None, London, Methuen, 2000. Gavin Bolton: New Perspectives on Classroom Drama, London, Simon and Schuster, 1992, 11. Kaposi László: Mi a dráma és mi nem az? Dráma és színház, in Lipták Ildikó (szerk.): Tanítási dráma. Drámapedagógia a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének szolgálatában. Segédlet tanfolyami hallgatók számára, Budapest, Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 2008, 3. 24 25 +18 +
