Page 101 [101]
OCR
tek lejegyzésre." A ráolvasásokra jellemző epikus szövegrészletek pedig már a középkori forrásadatokban is markáns elkülönítő jegyként jelentkeznek." Nem megelőlegezve egy későbbi részletes elemzés eredményeit, a kétféle szövegkorpusz kialakulásának és egymásra hatásának klasszikus időszakaként egyelőre koránt sem a kora újkor, hanem a (késő) középkor évszázadait valószínűsíthetjük. Vélhetően ugyanekkor ágazott szét az egyházi , fehér" mágia és a , tanult" vagy , tudós" mágia útja, míg utóbbi — szöveges hátterében — szintén erőteljesen táplálkozott az egyházi benedikciók és exorcizmusok textuális elemeiből. A kora újkori nemesi mágikus gyakorlat ugyanakkor a , közvetítés" egyik lehetséges csatornájaként is értelmezhető. A jövőben elvégzendő elemzések mutathatják ki az ilyen jellegű kölcsönhatások terrénumait általában a ,varázskönyvek" és a kora újkor egyik legnépszerűbb mágikus tevékenysége, a kincskeresés fennmaradt szövegeinek vo2 2 302 natkozäsäban. °° Az ilyen jellegü adatok összefoglaläsa: Pöcs 1985-86, passim. N&häny effele imädsägot közöl a sükösdi keziratböl: Sävai 1997. A középkori ráolvasásokat Franz is elkülönítve kezeli művében: Franz 1909. "2 Láng-Tóth 2009. 301
