OCR
egyházi hatóságok értetlenségével indokolta az időbeli elhúzódást. Az eredetileg hozzávetőleg 17 millió (!) gonosz lélek számát állítólag nagy nehezen sikerült hat vanra csökkenteni, " ám az exorcista teljes sikerét éppen a püspök akadályozta meg a papi kongregáció összehívásával. Legalábbis ezt állította maga a megszálló lélek arra a kérdésre, hogy , mi oka fundamentalis, hogy ennyire haladat meg szabaduläsa?” , Az élő Istenre, erre a szentségre (kezében lévén a sz. sacramentom) és pokolnak minden kinnyaira mondom: hogy oka a püspök, mert mikor a Generalis Szék volt, ha akkor téged hon hagyot volna (me plebanum Sz. Györgyiensem"""), mindennek vége lett volna, mert a volt az tusánk. De hogy akkor el mult, ugy vettünk hatalmat." A hetekig, hónapokig elhúzódó procedúra alkalmat adott az ördögűzés évszázados eszköztárának végletes kiaknázására. Miután a szertartáskönyvekben"? szereplő szövegek többszöri elimádkozása nem hozta meg a megszabadulást, az ördögűző plébános különféle szentelményekhez, tárgyakhoz és praktikákhoz folyamodott. Ezeknek csupán töredéke szerepelt a hivatalos exorcizmusrituálék előírásaiban." A különleges eljárások túlnyomó többsége olyan hivatalosan el nem fogadott megoldást jelent, amely leginkább középkori gyökerű, alternatív örökségnek vagy — gyaníthatóan — a plébános , saját" módszerének tekinthető." Szinte természetes, hogy az ördögűzés során a pap gyakran használt szenteltvizet és szentelt olajat"? Az említett Csató Ferenc vallomásában azon ironizält, 246 . . . SIE: * Most de praesenti 60 vadnak benne, es mikor azok ki takarodnak, többé vissza nem mennek, hanem végső szabadulása leszen (körül bé vólt benne 17 millio). . ." — GYÉL I. 1. 8/1727. Ti. ,engem, a szentgyörgyi plébánost". "5 GYÉLL. 1. 8/1727. 1 Az ügy aktái és a korabeli vizitációk adatai nem adnak kellő támpontot abból a szempontból, hogy pontosan milyen rituálék voltak használatban a plébánián. Az 1731. évi vizitáció csak annyit említ, hogy Csíkszentgyörgyön négy darab volt belőlük (Ritualia 4.). (Kovács-Kovács 2002, 141.) Összehasonlító adatok alapján sejthető, hogy az esztergomi szertartáskönyv (Rituale Strigoniense) különféle 17. századi, illetve 1715. évi kiadásairól lehet szó. 247 250 nz 4 . de . 2. ‚ A római és ennek nyomán a hazai szertartäskönyvek exorcizmusordéi a szenteltviz, a keresztvetés és a stóla használatán kívül más tárgyakat és eljárásokat nem említenek. Az ördögűzés legfontosabb fegyvere e kézikönyvek szerint a kimondott szó. Nem véletlen, hogy az imádságok többsége a Szentírás szavait idézi. Vö. STR 1625, 263—292. Korabeli plébániai könyvjegyzékek hiányában nehéz biztosan megállapítani, hogy Ferenczi a hivatalos, egyházmegyei szertartáskönyv mellett még milyen , alternatív" kézikönyvet használt az ördögűzéshez. Bizonyos alább említett módszerek és eljárások alkalmazása alapján arra következtetünk, hogy a szentgyörgyi páter talán ismerte Hieronymus Mengi kétkötetes exorcista-kézikönyvét, vagy annak kivonatolt változatát. FD 1697; FuD 1697. Az általánosan ismert és hivatalosan is javasolt szenteltvízhasználat mellett valamivel 251 252 kevesebb párhuzam mutatható ki a szentelt olaj alkalmazására. A Flagellum daemonum 86