Oldal 82 [82]
OCR
szinte teljes fegyverarzenálját: a szenteltvíz mellett használt pápa által megáldott viaszmedált (Agnus Dei), Szent János evangéliumát és más szent szövegeket tartalmazó nyomtatványokat, Szűz Máriához, Szent Ferenchez és Szent Antalhoz szóló imádságokat, szentelt kenyeret stb. Megáldott virágokkal és növényekkel csinált füstöt a démonok kiűzésére. A szenteltvízbe szentelt olajat csöppentett, és azt itatta meg a megszállottakkal. Alkalmazta azokat a különleges exorcizmusszövegeket is, amelyek az ördögöt módszeresen, a megszállott testrészeinek aprólékos felsorolásával, lépésről lépésre űzték ki. A megszállottak ilyenkor felváltva hideget majd meleget éreztek futkározni a testükön, egyszer tüzet, másszor szelet érezve tagjaikban, mintha hangyák mászkáltak volna rajtuk. Amikor a ferences egy időre hivatalosan is engedélyt kapott az ördögűzésre, akkor ezzel együtt általában azt is kikötötték, hogy csupán az egyházmegyei rituáléval végezheti el a szertartást. Amikor pedig két állítólagos megszállottat Kalocsára szállítottak kivizsgálás céljából, akkor a bizonyító eljárás a hivatalos ordó felolvasásával kezdődött. Miután ez hatástalannak bizonyult, utána következett az orvosi vizsgálat. Eközben a ferences azzal érvelt, hogy a hivatalos szertartásrend nem elég erőteljes, nem elég hatásos arra, hogy a démonokat látványosan szóra bírják általa. A másik általunk vizsgált r8. századi ördögűzési eset a Székelyföldön játszódott le. E történetben vélhetően nem maga az ördögűzés ténye, hanem annak szokatlan, az egyházi vezetés szemszögéből felettébb gyanús körülményei vezettek el a botrányhoz." Az eset kapcsán keletkezett és fennmaradt dokumentumok alapján pontosan nem derül ki, hogy mikor és kinek az észrevételei alapján keltette fel a gyulafehérvári egyházmegye legfőbb méltóságainak figyelmét a csikszentgyörgyi plébános ténykedése. Másfelől viszont tudjuk, hogy utóbbi — név szerint Ferenczi György — 1726 adventjében kezdte el egy bizonyos Kata nevű asszony exorcizálását. A heteken, hónapokon át elhúzódó procedúra egyik állomásaként a megszállott nak vélt asszonyt 1727. március 23-án Csíksomlyóra szállították át. Lehetséges, hogy ez a mozzanat már összefüggésben állt a tavasszal megindított egyházi vizsgálattal, amelynek keretében előbb két megbízott pap szállt ki a helyszínre abból a célból, hogy a nő megszállottságának tényét ellenőrizzék. Miután a vizsgálat nemcsak a démoni megszállottság valótlanságát állapította meg, hanem jelentésük az exorcizmus kapcsán történt szexuális jellegű kihágásokat is meglebegtette, az ügy a legmagasabb fórumig, a gyulafehérvári püspökig jutott. Antalfi János főpásztor az áprilisban összeállított kérdéssor (deutrum) alapján előbb az ügyben kisebb-nagyobb mértékigérintett, környékbeli papokatfogta vallatóra, majdacsíkszentgyörgyi 21 x eo Le . . eee: . " Az események bemutatása két, egymás mellett iktatott levéltári akta adatain alapul, amelyek a Gyulafehérvári Érseki Levéltárban (továbbiakban: GYÉL) találhatók: GYÉL I. (Püspöki Levéltár) 1. (Püspöki Hivatal Iratai) 8/1727; 9/1727. Az eset leírását önálló tanulmányban végeztük el (Bárth 2008b), itt csupán az ördögűző szertartás körülményeire vonatkozó fejezetek rövidített változatát adjuk közre. 81
