Oldal 78 [78]
OCR
IV. A demondizes alakvältozatai A keresztény kultúrkör ördögképének, valamint — ehhez kapcsolódva és ettől függetlenül is — a démoni megszállottság egyházi gyógymódjaként ismert ördögűzésnek hihetetlenül kiterjedt és sokoldalú tudományos irodalma nem hagy kétséget afelől, hogy egy igazi interdiszciplináris kutatási területről van szó." Ha csupán a témakör történeti kérdéseire koncentrálunk, és nem vesszük figyelembe annak újra és újra aktuálissá váló, jelenkori vonatkozásait, akkor is sokféle tudományág (teológia, val lástudomány, egyház- és liturgiatörténet, művészettörténet, művelődéstörténet, történeti pszichológia stb.) ilyen irányú érdeklődését dokumentálhatjuk." Természetesen az ördöggel és ördögűzéssel foglalkozó hazai és nemzetközi szakirodalomban egyaránt kiemelt helyen szerepelnek a néprajzi/folklorisztikai vizsgálatok" Ezek újabban a felfrissülést jelentő történetírói irányzatokkal (történeti antropológia, mentalitástörténet, mikrotörténet) karöltve, azok módszereit és eredményeit" tör téneti folklorisztikai szempontok alapján felhasználva jelentkeznek. Hasonló szellemben végzett vizsgálatainkban a démoni megszállottság elhárításának kora újkori magyarországi gyakorlatával egy-egy konkrét ördögűzés-történet tükrében foglalkozunk."! Az egyházi ördögűzés történetével kapcsolatos európai szakirodalomból világosan kirajzolódik, hogy az exorcizmus különféle (leginkább gyógyító) célú alkalmazása tömeges méretekben a 16-17. szâzad id6szakára jellemző." A nagy ördögűzési hullámok, amelyek igen gyakran egy-egy karizmatikus pap vagy szerzetes tevékenységéhez kapcsolódtak, a 18. századra jobbára elcsitultak. Németországban még akad példa nagyobb arányú ördögűzésre az 1770-es években is, ám az ennek középpontjában álló népszerű egyházi személyi2° A témakör könyvtárnyi irodalmának akárcsak érintőleges felvillantása helyett csupán a vallásetnológiai fogalmakat tudományközi megközelítésben körbejáró hazai konferenciasorozat legfrissebb kötetére utalok, amely nagyrészt efféle kérdésekkel foglalkozott: Pócs (szerk.) 2008. 21 Például: Levack (ed.) 1992; Almond 2004; Ernst 1972; Zutt (Hg.) 1972. 22 Például: Katona 1902; Pócs 2001; 2003; Szacsvay 2002; Petzoldt 1990; Daxelmüller 1984; Tóth 2008. Csak néhány kifejezetten ilyen irányultságú művet említve: Clark 1997; Levi 2001; Dinzelbacher 1996. “Barth 2005a; 2008b. 25 Thomas 1971, 477-493; Midelfort 1992, 136; Franz 1909, II. 514-585; Pécs 2001, 140143, 187. 203 77
