Oldal 55 [55]
OCR
A hazai egyházmegyék túlnyomó többségében -— az esztergomi érsekség és a győri püspökség"? kivételével — a 18. században jelentek meg először nyomtatott rituálék." A szerkönyvek tartalmi tekintetben nagyfokú rokonságot mutattak egymással. Ez elsősorban a Rituale Strigoniense zsinati határozatokkal is megerősített tekintélyének köszönhető." Voltak azonban olyan egyházmegyék, amelyek főpásztorai előszeretettel hangsúlyozták az esztergomi érsekségtől való függetlenségüket. Jó példa erre a kalocsai érsekek és közülük Patachich Gábor gyakorlata, aki 1738-ban, kiadván az első újkori kalocsai rituálét, a mű előszavában jelezte, hogy elsősorban a Rituale Romanumot tekintette mintának." A függetlenségüket féltő egyházi vezetők azonban éppen a közös minta révén nem tudták kikerülni, hogy az esztergomitól lényegesen eltérő szertartáskönyvet alkossanak. Apróbb különbségek azonban vannak." E helyi jellegzetességek vizsgálata különösen fontos lehet a szokások és hiedelmek regionális elterjedését szem előtt tartó néprajzkutatás számára. 3. A felszín alatt Az egyházmegyei rituálékban rögzített benedikciók a hivatalos gyakorlatról nyújtanak felszínes képet, ám emellett az általunk vizsgált korszakban létezett egy „felhivatalosnak” nevezhetö egyhäzi äldäs-/ätokgyakorlat is.” Az elnevezes magyaräzatäul meg kell jegyeznünk, hogy sem a tridenti hatärozatokban, sem a Rituale Romanumban nincs tiltäs a hivatalos szerkönyvben nem szereplö äldäsok használatára vonatkozóan. , Félhivatalos" gyakorlaton tehát általában nem til tott, hanem egyfajta megtűrt, elnézett benedikciós tevékenységet értünk. Ide so5 JAUR 1636. 56 Ezek egyenkénti hivatkozásától most eltekintünk. Néhány fontos szertartáskönyv pontos könyvészeti leírását lásd a bibliográfiában, továbbá: Bárth 1999, 394—396; Petrik 1888—1989, III. 229—230. 47 A zsinati határozatokra: Péterffy 1742, II. 246. 45 COL 1738. V6. Petrik 1888-1989, V. 430. Az első újkori kalocsai szerkönyv kiadásáról és jelentőségéről: Bárth 2002, 14—15. Példaként említhetjük a kalocsai szertartáskönyv benedikciókészletét és exorcizmus fejezetét. Utóbbi ROM 1614. és STR 1625. évi egymással megegyező szövege mellett több kisebb rítust is tartalmaz. Így a démoni hatalmak által háborgatott ház 149 benedikcióját, a gonosz lelkek távoltartására alkalmas kártyák megáldását, a tűz elleni exorcizmus szövegét, valamint az árvíz és tűzvész megállítására irányuló szertartás leírását egyaránt magába foglalja. COL 1738, 351—379. 59 A , félhivatalos" gyakorlat fogalmához: Pécs 1984, 123-124. 54
