Oldal 40 [40]
OCR
nyét is hozzákötötték." Nem kizárt, hogy az 1693—1697 között Prágában tartózkodó Cochem nemcsak Sannig munkáját, hanem magát a ferencest is személyesen ismerte. " A munkánkhoz használt, 1692-ben megjelent kiadást Cochem egyik másik kötetével, az Infirmitatis humanae praesidium című betegápolásról szóló könyvével kötötték egybe (folyamatos lapszämozässal).” A gyűjtemény forrásai szempontjából már a címlap rendkívül tanulságos. Más , félhivatalos" szertartáskönyvek esetében is gyakori jelenség, hogy a forrásként megjelölt művek között látványosan hivatalos rituálékat szerepeltetnek. Itt is látható, hogy a sort indító römai (Rituale Romanum) &s mainzi (Agenda Moguntinense) szertartäskönyv nevét még csupa nagybetűvel, az utána következő alternatív gyűjtemények megnevezését viszont ennél jóval kisebb betűvel szedték." Ez a tipográfiai taktika egyértelműen a cenzúra elkerülését és megtévesztését szolgálta. Magának a benedikcióskönyvnek nincsenek is külön engedélyei, az előszó megjegyzése szerint azok a beteggondozó könyv elején találhatók és mindkét kötetre vonatkoznak." A kötet 75 benedikciója és exorcizmusa közül valójában kisebb részt tesz ki a hivatalos rituálékban is szereplő ordók hányada. (Ez érthető, hiszen ellenkező esetben nem is lett volna szükség e gyűjtemény létrehozására.) A gyűjtemény két fő részre tagolódik. Az első a szent tárgyak megáldásait (benedictiones rerum sacrarum) tartalmazza, " elkülönítve ezen belül az egyházi év meghatározott időpontjaiban al kalmazott szertartäsokat (benedictiones certis anni temporibus faciendae).® A mésodik, hosszabb fejezet címe szerint a profán dolgok benedikcióit (benedictiones rerum non sacrarum) foglalja magába." Számos benedikciót és exorcizmust tartalmaz az a kézikönyv, amelynek 17-18. századi kiadásai a svájci búcsújáróhelyen, Einsiedelnben jelentek meg Manuale benedictionum címmel." A névtelenség ködébe bújt összeállító Sannig művéhez hasonló átfogó , alternatív" rituálét készített. Bár a könyv címlapján annak rendje és módja szerint elhelyezték a felsőbb jóváhagyásra vonatkozó , cum facultate ® Roth-Scherl-Schommers 1984, 50; Probst 1993, 122-123. "© Cochem életéhez és legendagytijitemenyeinek folklorisztikus vonatkozäsaihoz is vö. Brückner 1992; 1999. Cochem 1692. A példányt a Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár őrzi. Ezen gyűjtemények a következők: Eynatten 1626; Nucleus 1706. (korábbi kiadása); Franciscus Maria de Capellis Circulus aureus című gyűjteménye és egy Thesaurus exorcismorum című kötet. Utöbbiakhoz vö. Molin-Aussedat-Minvielle 1984, 551-555. „Facultates, approbationes et ordinaria hujus liber habentur in principio libelli Infirmorum: cui hic libellus Benedictionum additus est.” — Cochem 1692, 90. "Cochem 1692, 91-138. '® Cochem 1692, 138-160. '% Cochem 1692, 160-309. 7 Munkänkhoz a harmadik, bővített kiadást használtuk: MB 1685. További kiadásaira (1671, 1675, 1697, 1713) läsd: Probst 1993, 120-121. 101 102 103 39
