Page 34 [34]
OCR
Benedictio communis super fruges et vineas (146—147) Benedictio peregrinorum ad loca sancta prodeuntium (147-148) Benedictio peregrinorum post reditum (148-149) Benedictiones esculentorum, praesertim in pascha (150) Benedictio agni paschalis (150) Benedictio ovorum (150) Benedictio panis (150) Alia benedictio panis (150-151) Benedictio novorum fructuum (151) Benedictio ad quodcumque comestibile (151) Benedictio olei simplicis (151-152) Benedictiones ab episcopis, vel aliis facultatem habentibus faciendae (152) Benedictio sacerdotalium indumentorum in genere (152-153) Benedictio mapparum, sive linteaminum altaris (153) Benedictio corporalium (154) Benedictio tabernaculi, seu vasculi pro sacrosancta eucharistia conservanda (154) Benedictio novae crucis (154-155) Benedictio imaginum Jesu Christi domini nostri, B. Virginis Mariae, et aliorum sanctorum (156) Ritus benedicendi et imponendi primarium lapidem pro ecclesia aedificanda, servandus a sacerdote facultatem habente ab episcopo (156-160) Ritus benedicendi novam ecclesiam, seu oratorium publicum, ut ibi sanctissimum missae sacrificium celebrari possit (160-164) Ritus reconciliandi ecclesiam violatam, si nondum erat ab episcopo consecrata (164-166) Ritus benedicendi novum coemeterium per sacerdotem ab episcopo delegatum (166-168) Ordo reconciliandi coemeterium violatum, sive ecclesiae contiguum sit, sive separatum, ubi ecclesia non est polluta (168-169) Ami a 16-18. szäzadi euröpai szertartäskönyveket illeti, a benedikciös gyakorlat tekintetében már a Rituale Romanum kiadása előtti időszakban sem mutatnak olyan bőséges kínálatot, amelynek alapján a 17. századtól egyfajta , visszaszorításról" lehetne beszélni. A 16. században többfelé jelentkező humanista tendencia, amely a népnyelvi elemek rituálékba történő beemelésére irányult, az áldás-/átokszövegek terén nem éreztette hatását." Az 1588-ban V. Sixtus pápa által megalapított rítuskongregáció (Sacra Rituum Congregatio) a régi szertartások (veteres 5 Vö. Bárth 2005c, 22. 33
