Page 12 [12]
OCR
I. Előzmények: egyházi benedikciók a középkorban Általános vallástudományi értelmezés szerint az áldás- és átokszövegek a szómágia körébe tartoznak. Egyes kutatók szerint az imádság fejlődéstörténetében egy archaikus lépcsőfokot képviselnek." A keresztény áldás-/átokgyakorlat eredetének történeti távlatai csaknem beláthatatlanok." Zsidó és bibliai előképek nyomán efféle szövegek már az őskeresztény liturgiában megjelentek. A pozitív előjelű benedikciók és a negatív irányultságú exorcizmusok a korai középkorban a misén kívüli rítusok fontos alkotóelemei lettek: egyrészt beépültek a szentségek kiszolgáltatásának szertartásrendjébe," másrészt a szentelmények elsődleges szöveghátterévé váltak. Utóbbiak egy nagyon leszűkített, eredeti értelmezés szerint a szentségek kiszolgältatäsänak és ünneplésének szimbolikus-liturgikus kiséréaktusait (exorcizmus, megkenés, ráfújás stb.) jelentették, míg egy ezzel ellentétes, nagyon is kibővített értelmezési keretben minden szimbolikus vallási cselekedet (mint az áldások és a keresztvetés) és tárgy (víz, olaj, bor, só, kenyér, barka, tűz, hamu, gyertya, kréta stb.) ebbe a kategóriába sorolható." A szentelmények lehet nek dolgok — a szó anyagi értelmében — vagy cselekedetek. Céljuk a , kultusz" a , démoni hatalmak távoltartása", valamint a , hívek szellemi és testi jóléte" hármas rendszerében fogalmazható meg. A témával foglalkozó nemzetközi szakirodalomban a mai napig tartja magát az a nézet, hogy a benedikciós gyakorlat , virágkora?" a középkor évszázadaira (azon belül is nagyjából a 7—16. század időszakára) tehető a nyugati egyházban." A korszak vallási életének általános mentalitástörténeti értékelése szerint a középkori egyház úgynevezett , fehér mágiájának" legalapvetőbb eszköze az az áldásarzenál volt, amelynek segítségével a hívek mindenféle igényei kielégíthetők vol tak, legyen szó testi-lelki bajaikról, a mindennapi élet viszontagságairól vagy a " Harmening 2009, 383-384. 7 A kérdéskör máig legjobb összefoglalásai: Hampp 1961; Heiler 1961. Franz 1909, I. 1-42; Bartsch 1967. Sajnálatos, hogy a címe szerint a témával foglalkozó hazai interdiszciplináris konferencia kötetében meglehetősen kevés (mindössze három) tanulmány szól konkrétan az áldás-/átokproblematika különböző aspektusairól: Pócs (szerk.) 2004, 24—56. Lásd például a keresztelés rítusát: Dölger 1909. Franz 1909, I. 8-14; Harmening 2009, 367. Franz vonatkozó definícióját lásd. Franz 1909, I. 13—14. Vö. Veit 1936, különösen: 23—76. 3 a DW we II
