Oldal 8 [8]
OCR
Előszó Ez a könyv a kora újkori egyházi szentelmények szöveges aspektusaival foglalkozik. A beláthatatlan művelődéstörténeti távlatokkal rendelkező témakört jelen kötet elsősorban a történeti folklorisztika szempontjai és kérdésfeltevései alapján igyekszik megközelíteni. Utóbbi körülmény természetesen korántsem jelenti az említett tudományterület kizárólagos jellegét akár a források feltárásának, akár azok elemzésének folyamatában. A témakör komplexitása önmagában interdiszciplináris vizsgálatot tesz szükségessé, amely magában rejti többek között az egyház- és liturgiatörténet, a laikus vallásosság történetére fókuszáló vallási néprajz, a történeti néphit és szokáskutatás, valamint (főként a , mágia" összetett kérdéskörének kapcsán) a mentalitástörténet és történeti antropológia szempontrendszerét. Szándékaink szerint ezek a megközelítések a bevezető tanulmányban és a szövegközlések magyarázó jegyzeteiben egyaránt tükröződnek. Jelen sorok szerzője immár több mint egy évtizede foglalkozik az egyházi ál das- és étokgyakorlat 16-18. sz4zadi magyarorszägi és közép-európai vonatkozásaival. Ezen belül a nálunk meglehetősen szegényes tárgyi kifejeződések helyett mindenekelőtt a rítusok szövegei, valamint azok hagyományozódása, használata, struktúrája és formai-tartalmi jellegzetességei állnak a vizsgálat középpontjában. A szóban forgó rítusok szöveges elemei közül a pozitív előjelű áldás (benedikció) és a negatív irányultságú átok (exorcizmus) emelkedik ki jelentőségében. Előbbi gyakran az ilyen jellegű szertartásrendek (ordók) összefoglaló elnevezéseként szerepel az egyházi és szakirodalmi szóhasználatban, míg az exorcizmus kifejezést inkább a démoni megszállottság gyógyítására alkalmazott ördögűzés (az úgynevezett , nagy" vagy , ünnepélyes exorcizmus") megjelölésére használják. Így adódik elő az a helyzet, hogy a , kis" vagy , egyszerű exorcizmusimádságok" időnként a benedikció néven megjelölt rítusok alkotóelemeiként jelennek meg a forrásokban. Főként ez a körülmény indokolta, hogy könyvünk címében mindkét fogalmat — egyenrangú módon - szerepeltetjük annak ellenére, hogy a nagy ördögűzés csupán egy, jobbára a liturgikus szövegek bemutatására szorítkozó részfejezetben kapott helyet. A vizsgálat időhatárainak megválasztását a bevezető tanulmányban kifejtett megfontolások indokolják. Egyértelmű azonban, hogy a változások időszakának tekinthető kora újkori évszázadok folyamatainak megértéséhez szükség van a középkori gyakorlat vázlatos bemutatására is. Főként a történeti folklorisztikai meg
