Oldal 404 [404]
OCR
Konklúzió e 403 a tartósan Bécsben tartózkodó magyar elit tagjainak az esetében sem, amiről magyar nyelvű (a kötetben is több helyen idézett) levelezésük is tanúskodik. A szóbeli nyelvhasználattal kapcsolatban pedig hadd idézzük Péczeli József (1750-1792) református lelkész, irodalmár sorait, aki a császárvárosban, külföldi feleségével élő Hadik Andrást a következőképp méltatta: , Sok egyéb Virtusai között örök dítséretet nyert magának azzal az egész Haza előtt, hogy a" leg-nagyobb Társaságokban is, a hol minden külső Országi Követek jelen vóltak, ha ollyan személyt látott, a ki-tudott Magyarúl, más nyelven soha sem szollt hozza, hanem anyai nyelvén.”* A magyar elit nyelvhasznalatanak problémája mélyebb szinten természetesen önálló esettanulmányok segítségével vizsgálható. 2. A magyar főnemesség bécsi jelenlétéről a régebbi történeti szakirodalomban az a koncepció rajzolódott ki, mintha a főúri famíliák bécsi integrációja egysíkú folyamatot jelentett volna, amely során a magyar mágnások birtokaikröl egyszerűen a császárvárosba helyezték volna át székhelyüket." A magyar főúri famíliák bécsi jelenléte ennél azonban jóval komplexebb képet mutat. A többség csupán pályafutásának egy adott szakaszában tartózkodott Bécsben, akkor is úgy, hogy birtokaira változó rendszerességgel, de hazalátogatott. Például a császárvárosban született és magas udvari karriert befutó Esterházy , Fényes" Miklós testőrkapitányi kötelezettségei ellenére is sok időt töltött észak-nyugat-magyarországi kastélyaiban (kiváltképp Eszterházán és Süttörön), Bécsben pedig szisztematikus módon a téli hónapok során tartózkodott, miként ez itineráriumából is kiderül." A barokk kastélyépítészet szintén fontos bizonyítékokkal szolgál a magyar főnemesek Magyar Királysághoz való földrajzi kötődésére, ugyanis a többségük saját birtokuk központjában épített kastélyokat, a császárvárosban aktívan jelenlévő famíliák pedig Pozsony tágabb vonzáskörzetében. Az időszakos bécsi jelenlét mellett szóló fontos érvet olvashatunk ki a főnemesek halálozási adataiból is, amelyek a császárvárosi születések és házasságkötések számának növekedésével szemben korszakunk egészében egyfajta stagnálást mutattak. 1765 előtt a magyar főurak tehát jellemzően fiatal, illetve aktív korban tartózkodtak leginkább Bécsben." Péczeli, 1790. 5. 3 Norbert Elias modellje is hasonló prekoncepcióra épített, az újabb történeti kutatás szerint azonban a főnemesi famíliák Európa-szerte megfigyelhető udvari jelenléte nem jelentette azt, hogy az adott családok kizárólag csak a rezidenciavárosban tartózkodtak volna, és saját birtokaiktól vagy a regionális politikai közélettől elszakadtak volna. Asch, 2005. 4. Dävid-Fatsar, 2004. 5 Sôt korszakunkban egyetlen esztergomi érsek, nádor vagy országbíró sem hunyt el a Habsburgrezidenciavárosban. Az Esterházyak hercegi ágából ugyan több családtag Bécsben vesztette életét, ennek ellenére örök nyugalomra a kismartoni családi kriptában helyezték őket.
