Seite 400 [400]
OCR
KONKLÚZIÓ , Felséged már eddig is sokat tett a hazáért, a magyart minden hivatalban egyenlővé tette többi alattvalójával. Különösen fontos a katonaság emelése. De mindennél előbbre való a bizalom megszerzése és megtartása" - írja Pálffy Miklós kancellár jól ismert emlékiratában az 1750-es évek végén.. Ha minden hivatalra nézve túlzó is ez az állítás, láthattuk azonban, hogy Mária Terézia uralkodása idején a magyar főnemesség és a magyar politikai elit bécsi mozgástere rendkívüli mértékben kiszélesedett, a natio Hungarica tagjai számára pedig olyan udvari és kormányzati pozíciók váltak elérhetővé, amelyek korábban még sosem. Elegendő itt csupán néhány karrierpályát felidéznünk, Batthyány Károly a trónörökös főudvarmestere, Hadik András az Udvari Haditanács elnöke, Pálffy Károly, majd Batthyány József György az Udvari Kamara alelnöke lett, de az integráció folyamata nem csupán személyi szinten érződött, hanem a magyar rendi társadalom tagjainak a súlya az udvar politikai és reprezentációs dimenziójában is látványos módon megnövekedett, gondoljunk csak a Miniszteriális (avagy Titkos) Konferencia magyar résztvevőire, vagy a Magyar Nemesi Testőrség megalapítására. Az 1740 után érzékelhető változások azonban nem előzményektől mentesek, a Habsburg-magyar kapcsolatok már a szatmári béke megkötését követően jelentős javulásnak indultak, a konszolidáció folyamata pedig a magyar (f6)nemesség bécsi integA Habsburg-kormányzat és a magyar rendi társadalom közötti kapcsolat javulása már az 1722-1723. évi országgyűlés idején, a Pragmatica Sanctio elfogadásakor is érzékelhetővé vált, a hosszú távú konszolidáció eredményei azonban még látványosabban mutatkoztak meg VI. Károly halálát követően, amikor a nevezetes pozsonyi diéta támogatásáról biztosította a szorult helyzetben lévő Mária Teréziát. A magyar rendi társadalomnak a Habsburg-dinasztiához való viszonyulása tehát alapvető transzformäciön ment ät az 1711-1741 közötti idöszakban. A rendek lojalitása mögött természetesen kiváltságaik konzerválása révén politikai érdekek is meghúzódtak, de a diéta katonaállítási készségében a VI. Károly kormányzata által végrehajtott reformok, köztük a magyar politikai elit és az udvar kapcsolatában bekövetkezett változások is legalább ilyen fontos szerepet játszottak. A Magyar Királyság pozíciója megerősödött a dunai Habsburg Monarchiában, amelynek súlypontja egyre keletebbre helyeződött át, ez a folyamat pedig kedvező lehetőségeket teremtett a magyar főnemesi famíliák bécsi térnyerésére és udvari érvényesülésére. : — Pálffy, 1884. 10.
