Oldal 184 [184]
OCR
A Bécsi Kormänyszervek + 183 A csoport tagjainak kiválasztása számos szempontból más logikát követett, mint a főnemesek esetében. A köznemeseknél a családi érdemek és a bécsi jelenlét ugyan pozitívan befolyásolhatta a felvétel kimenetelét, de esetükben a kormányszerv állományába való bejutásban a sokéves hivatali tapasztalat, rátermettség és munkabírás, illetve ezen tulajdonságok felismerését lehetővé tevő patrónusi kapcsolatrendszer sokkal fontosabb szerepet játszott. Olga Khavanova következőképp összegezte a szép kancelláriai karriert befutó (Batthyány Lajos magántitkárából, fokról fokra történő feljebblépés révén kancelláriai tanácsossá váló) Koncsek Bernát sikerének a titkát: , pályája során együtt jelenik meg a siker három összetevője: a műveltség, az ambíció és a rendi társadalom hálózataiba való beágyazottság"." A köznemesi származású tanácsosok jellemzően dunántúli vagy alsó-magyarországi családból származtak, főként jezsuita iszolahálózatban megszerzett képzettséggel rendelkeztek, évtizedes (a Helytartótanácsnál, a Magyar Kamaránál vagy a magyarországi közigazgatásban és/vagy igazságszolgáltatásban megszerzett) hivatali tapasztalattal és a bécsi kormányszervekig elérő vagy befolyásos patrónus(oka)t magában foglaló kapcsolatrendszerrel bírtak. Kivételes módon viszont egy-egy, a Duna keleti oldaláról érkező személy is tudott tanácsosi karriert befutni a kancellárián, mint Száraz György vagy Török Jozsef. A felemelkedő köznemesek között tipikusnak tekinthető a Pozsony megyéből származó Sigray József pályája. Sigray apjáról, Ferencről keveset tudni, de már a nagyapja, Janos (+1671) stomfai harmincadosként tevékenykedett, és rendkívül alapos tanulmányi felkészültséggel rendelkezett, még az olmützi egyetemen szerzett filozófiai magiszteri fokozatot is fel tudott mutatni." A család oktatási stratégiájában az alapos iskolai képzés nagy szerepet játszott, amiben József is részesült, a gimnáziumot a Magyar Királyság katolikus oktatási centrumaiban, Pozsonyban és Nagyszombatban végezte, az utóbbi helyen filozófiai-bölcsészeti tanulmányokat is folytatott, 1694-ben szerzett magiszteri fokozatot." Sigray a kancellárián több mint két évtizedes hivatali gyakorlat után 1717-ben kapott tanácsosi kinevezést, pályájában a dunántúli megyék (Pozsony, Vas, Zala) tisztikarában, illetve a Magyar Királyság igazságszolgáltatási rendszerében való (előbb a királyi táblai ülnöki, majd altárnokmesteri) karrierépítés keveredett.? Sigray harminckilenc éve79 Khavanova, 2017/b. 15. 80 Fallenbiichl, 2002. 217.; Fazekas et al, 2021. 413. Sigray Pozsonyban 1686 és 1689 között, a principista évfolyamtól a poeta évfolyamig tanult. Pozsonyi adattár, Nr. 04668. A nagyszombati gimnáziumban 1690 és 1691-ben is a rhetorica évfolyamra iratkozott be. Nagyszombati adattár, Nr. 16455. Majd ugyanott az egyetemen 1693-ban filozófiai baccalaureatus, 1694-ben licentiatus és magister fokozatot sikerült szereznie. Bognár et al, 2002. Nr. 8 ÖStA HHStA HS B 794. 12v.; Szijärtö, 2017/b. 124-125.
