OCR
180 « Az udvar vonzásában nagyuraknál, akik őseiken és címeiken kívül nem tudnak mást felmutatni." A szerző szerint az ideális tisztségviselőt (a kortárs államférfi toposzt alkalmazva) a szolgálatok és erények nemesítik, nem a titulusok." A Magyar Udvari Kancellária vizsgálatunkban szereplő tanácsosai közül kilenc személy volt született főnemes, tizenkét fő kapott szolgálata során főúri címet, valamint három személy tett szert karrierje során olyan hivatalra, ami az országgyűlés felsőtábláján biztosított számára helyet. Az utóbbi csoportba két egyházi tanácsos (Bajzáth József, Klimo György) és Végh Péter tartozott, aki ugyan nem emelkedett főnemesi rangra, de karrierje csúcsán a korszakban elérhető legmagasabb rendi méltóságot, az országbírói tisztséget viselte. A kilenc született főnemes (vagy már az apjuktól főnemesi címet öröklöttek) közül Batthyány Lajos, Erdődy László Ádám és Pálffy Miklós pályájáról már esett szó, a többi hat személy között négy grófot (Balassa József, Batthyány Tódor, Kollonich László, Pálffy Lipót) és két bárót (Patachich Ádám és Sándor)" azonosíthatunk. Az új főnemesek csoportja pedig tizenkét személyt tartalmaz, akik között hat grófot (Brunszvik Antal, Fekete György, Festetics Pál, Niczky Kristóf, Szvetics Jakab, Török József) és hat bárót (Koller Ferenc, Patachich Boldizsár, Péterffy János Ferenc, Sigray József, Száraz György, Szluha Ferenc) találunk. A főnemesek jelenléte a kormányszervben kronológiailag a következőképp alakult: az újonnan rangemeltek közül Patachich Boldizsár és Péterffy János Ferenc, a régi arisztokraták közül Erdődy László Ádám már 1711 előtt kapott tanácsosi kinevezést, VI. Károly három újonnan rangemelt (Sigray József, Száraz György, Szluha Ferenc) és négy régi főnemest (Batthyány Lajos, Kollonich László, Patachich Sándor, Pálffy Miklós) nevezett ki. Mária Terézia pedig 1765-ig hét új, pontosabban leendő (Brunszvik Antal, Fekete György, Festetics Pál, Koller Ferenc, Niczky Kristóf, Szvetics Jakab, Török József) és négy patinás származású főurat (Balassa József, Batthyány Tódor, Pálffy Lipót, Patachich Ádám) juttatott tanácsosi tisztséghez. A kancellárián szolgálatot teljesítő régi főnemesek tipikus képviselői a nyugat-magyarországi, jó bécsi kapcsolatokkal rendelkező famíliák tagjai (mint a Batthyányak, Erdődyek, Pálffyak), akik a magyar rendi társadalom © „Der kayserliche Hof könnte unglaubliche Summen ersparen, wann er bey Vergebung der Staatsund Civilämter überhaupt mehr auf persönliche Verdienste, als auf vornehme Häuser und Standspersonen sehen würde. Die Fürsten, Grafen und Freyherren möchten immerhin, zum Glantz und zur Verherrlichung der Majestät, die Hofämter besitzen: denn zu solchen wird vornemlich eine gute Gestalt ein guter Magen und ein guter Beutel erfordert. In Ansehung der Geschäfte aber ist mit eineim tüchtigen Mann, er sey hoch oder niedrig gebohren, ungleich mehr auszurichten, als mit andern grossen Herren, die nichts als ihre Ahnen und Titeln aufzuweisen haben”. Loen, 1750. 12. 7 A témarél bévebben lasd: Martens, 1996. " Sándor 1706-tól, Ádám 1735-től rendelkezett bárói cimmel. MNL OL A 57 Bd. 37. fol. 372-376. A Patachich család történetéhez lásd: Tóth, 2014. 67-70.