Oldal 162 [162]
OCR
A Magyar Nemesi Testőrség + 161 királyi biztossá, majd az Erdélyi Udvari Kancellária tanácsosává, karrierje csúcsán pedig erdélyi tartományi főbiztos volt." Az intézmény mérlege „Ha ez intezmeny fölelevenitesenek okât fürkésszük, azt kétségkivül a kirälynő terveiben, a királynő gondolkodásmódjában találhatjuk föl. Megfosztani a magyart előbb nemzetiségétől, majd az önkényű kormányzást nagymérvben gátló alkotmánytól, a királynő legkedvencebb tervei közé tartozott" - írja 1872-ben Ballagi Aladár, aki a nemzeti romantika szemüvegén át szemlélte és értékelte a Magyar Nemesi Testőrség intézményét. Ma, a Habsburg Monarchia belső kontextusainak pontosabb ismerete és a politika kultúrtörténeti kutatások tanulságai alapján másként értelmezhetjük a testőrség intézményét. A kutatás jelen állása és a kortárs vélemények alapján a testőrgárda megalapítása hármas célt szolgált: nagy mértékben emelte a magyarok udvari jelenlétét, kölcsönösen reprezentálta az uralkodót (az uralkodói hatalmat) és a magyar rendeket, valamint művelődési teret biztosított a fiatal köznemesek számára. A testőrség komplex módon, kölcsönösen szolgálta a Habsburg-uralkodók és a magyar rendek érdekeit, tehát félrevezető az a nacionalista értelmezés, amely szerint az intézmény csupán a kormányzat (magyar érdekekkel szembeni) politikai terveinek a kiszolgálója lett volna. messég) és a kormányzat közötti kapcsolat javításában kétségkívül fontos szerepet játszott a testőrség. A köznemesség, főként a bene possessionatus réteg bizalmának megnyerése pedig a Habsburg-kormányzat fontos politikai célkitűzése volt, az országgyűléseken ugyanis az alsótábla és a megyei követek súlya a 18. század közepétől folyamatosan növekedett.""§ Az intézmény sikeresen működött, nem véletlen, hogy később, a Magyar Nemesi Testőrség mintájára a bécsi udvarban még több hasonló, területi alapon szervezett gárdát is felállítottak, mint a Galiciai Testörseget (1782-1791), a Cseh Testörseget (1813-1814) és a Lombard-Velencei Testérséget (1838-1850), de ezek a magyar testőrséghez képest kevésbé tartós intézményeknek bizonyultak." A testőrség számottevő segítséget nyújtott a fiatal nemesek kapcsolatépítéséhez és a bécsi udvari világban való eligazodáshoz. A gárda a keletmagyarországi és erdélyi köznemesek, sőt még egyes főnemesi famíliák számára is fontos kapcsolatot jelentett a császárvároshoz. Az intézmény spe566 Hellenbronth, 1940. 320. Ballagi, 1872. 30. Ebben a folyamatban az 1751. évi diéta különösen fontos szerepet játszott: Nagy, 2020. 567 568 59 Gestrich, 2013; Urrisk-Obertynski, 2004. 177-180., 205-208., 209-222.
