Oldal 151 [151]
OCR
150 « Az udvar vonzäsäban a költséges városban komolyabb problémát, ami szükségszerűen a jelentkezők körét is szűkítette." A testőrség állományának többségét a tehetősebb köznemesi (kiváltképp bene possessionatus) famíliák fiai alkották, de szükséges hangsúlyozni, hogy a gárdába nemcsak köznemesek, hanem a kezdeti céloknak megfelelően mágnások is jelentkezhettek. A testőrök között (a tiszteken kívül) tizennyolc született főnemest találunk: nyolc bárót és tíz grófot, tehát az intézmény első éveiben a főrendek alkották az állomány közel 8,490-át. A gárdában szolgálatot teljesítő főnemesek, akik nem tiszti pozíciót viseltek, többnyire vagy kisebb főrendű családok fiai voltak, vagy a Magyar Királyság keleti részéről és Erdélyből származtak, számukra jó bécsi integrációs lehetőségét jelentett a testőrszolgálat. Bár 1760-1761 folyamán, amíg a gárda funkciója, társadalmi megítélése nem tisztázódott pontosan, három vezető nyugat-magyarországi arisztokrata család fia is bekerült a testőrségbe: gróf Batthyány Imre (1744-1819), grof Palffy Janos (1744-1794) és grof Zichy Zsigmond (17411802). Számukra, kiváltképp fiatal korukra való tekintettel a testőrszolgálat tanulmányuk befejezését és egyfajta átmenetet jelenthetett az iskoláztatás és a későbbi hivatali vagy katonai karrier között. Batthyány közvetlenül grazi retorikai (1760) és filozófiai (1761) tanulmányait követően került a gárdához, Zichy a bécsi theresianumi (1754-1758) tanulmányai után, Pálffy egy ideig (1754-1756) a nagyszombati gimnáziumban tanult, de a család művelődési stratégiájára való tekintettel szolgálata előtt még bizonyára folytatta valahol, akár külföldön a tanulmányait." A testőrségbe való bekerülés Pálffy esetében a legkevésbé meglepő, ő Pálffy Rudolf fia volt, tehát nagybátyja, Lipót és más rokonai keze alá érkezett Bécsbe művelődni, kapcsolatokat építeni és katonai szolgálatot tanulni. Pálffy János testőrszolgálatát követően folytatta is katonai pályafutását, bár túl magasra nem jutott, őrnagyi ranggal szerelt le." Hasonló pályát futott be Batthyány Imre is, aki hasonló nevű apja harmadik fiaként nem tudott bátyjaihoz mérhető pályát befutni, József kamarai karriert épített, Ignác (1741-1798) pedig erdélyi püspökként szerzett nevet magának, Imre ellenben ugyan próbált, de nem tudott a katonai pályán komolyabban érvényesülni." Batthyányhoz vagy Pálffyhoz hasonlóan a Zichyek (vár) palotai ágából származó Zichy Zsigmond sem tudott az elit sorába bekerülni, de a Helytartótanács tanácsosaként (1763-1782) fontos, országos hivatalnál viselt biztos jövedelmet és politikai befolyást jelentő tisztséget." 57 Illéssy, 1895. 529. 58 Varga, 2004. Nr. 1432.; Kissné Bognár, 2004. Nr. 6142.; Nagyszombati adattár, Nr. 28925. 59 Hellenbronth, 1940. 281. 520 Hellenbronth, 1940. 81. 5 Ember, 1940. 200.
