Oldal 148 [148]
OCR
A Magyar Nemesi Testőrség e 147 sree tézmény főhadnagyi pozícióján. Rhédey a testőrség megszervezésében, toborzásban, lovak beszerzésében, de később a gazdasági ügyek intézésében is aktívan kivette a részét. Báróczy azonban, aki a testőrség magas rangú tisztjeiről jellemzően rendkívül pozitív véleményt formált, igen lesújtóan vélekedett róla, szerinte Rhédey , egész Magyarországon ismert volt fösvény és irigy természetéről"."" Az első főhadnagy hét éven keresztül szolgált a testőrségnél, 1766-ban altábornagyi kinevezésben részesült, egy évvel később nyugállományba vonult, majd 1768-ban elhunyt." A testőrség tiszti karában jól elkülönülő csoportot alkottak az első- és masodérmesterek.*” A magasabb rendfokozatú tisztekhez hasonlóan ők is mind a hadseregből érkeztek, de jellemzően nem főúri, hanem köznemesi családból származtak. Korszakunkban egyedüli kivételt a fiatal erdélyi főúr, az erdélyi udvari kancellár távolabbi rokona, gróf Bethlen Sándor (1741-1793) jelentett, aki a hétéves háborúban való katonai tapasztalatszerzését követően 1764-ben kapott a testőrségnél másodőrmesteri kinevezést. Bethlen hat éven keresztül szolgált a gárdánál, majd 1774-ben az Erdélyi Királyi Táblánál ülnöki kinevezést kapott, később pedig küküllői főispán (1784), majd tartományi főbiztos (1790) lett."" Bethlen karrierútja is igen atipikusnak számított tiszttársaihoz képest, akik jellemzően a katonaságból érkeztek a gárdához, és ott is folytatták későbbi karrierjüket, a hasonló pályafutás a köztestőrök esetében sokkal gyakoribb volt. Az őrmesterek a testőrségi szolgálat után a hadseregben többnyire közepesen magas karriereket tudtak befutni, mint Bagossy Péter (1735-?), aki a Nádasdy huszárezred kapitánya lett, de egyegy kimagasló pályafutást is azonosíthatunk, mint Képíró-Csengeri Sámuel (1733-1799) esetében, aki egészen a tábornoki rendfokozatig tudott eljutni." Bethlen Sándor hatéves szolgálati ideje az őrmesterek között tipikusnak tekinthető, a tizenhárom tiszt átlagos szolgálati ideje 5,9 év volt. Az átlagtól természetesen markánsan eltérő pályaíveket is azonosíthatunk, mint Huszty Sándoré (1736-?), aki alig több mint fél évet szolgált, vagy Schuszták János Mihalyé (1730-2), aki 26 éven keresztiil, miként Finta Jozsefé (1734-1802) is, aki pedig 30,5 éven keresztül szolgált a gárda állományában. Schuszták testőrkarrierje nem ívelt magasra, ám szolgálati ideje alatt (1767-ben) nyert nemesi rangot," Finta ellenben kimagasló pályafutást tudhatott maga mögött, 1769-ben a pármai testőrkülönítmény vezetője lett, 1770-ben a befolyásos mintahivatalnok, Brunszvik Antal (1709-1780) kancelláriai tanácsos lányát, 500 Báróczy, 1936, 30. Schmidt-Brentano, 2006. 81. Hellenbronth, 1940. 56-57. 53 Hellenbronth, 1940. 94. 504 Schmidt-Brentano, 2006. 48. ;5 MNLOL A 57 Bd. 48. 15-18. 501 502
