Oldal 140 [140]
OCR
A Magyar Nemesi Testőrség e 139 miatt jó bécsi információkkal rendelkező követ sérelmezte a magyar testőrök Arciéren-gárdistákkal szembeni alacsonyabb katonai rendfokozatát." A testőrség finanszírozásának a problémája a Skall által ismertetett és kivonatolt országgyűlési napló szerint még nyolc ülésen (szeptember 3-án, 27-én, október 2-án, 11-13-án, november 17-én és 23-án) került napirendre.“ A vita érdemi felszólalásai jórészt az augusztus végi ülésen megismert pro és kontra álláspontok köré csoportosultak. Az ellenzéki érvek a misera plebs contribuens toposzra, tehát a túlzott adóterhek alatt görnyedő nép védelmére épültek. A testőrség finanszírozásának kormányzat által propagált tervezetét képviselő felszólalók viszont az új udvari-katonai intézmény jelentőségét, reprezentációs értékét hangsúlyozták. Az ellenzék táborát a hangadó Nyitra és Pozsony vármegye mellett Abaúj (Tiszta Pál), Bereg (Eötvös Sándor), Gömör (Kiss József), Liptó (Luby György, Okolicsányi Antal), Szepes (Dobay Márton) és Zemplén (Szulyovszky László), valamint Árva, Sáros és Ung vármegyék követei képviselték (de az utóbbi megyék képviselői nem lettek nevesítve). Nyitra és Pozsony vármegyék nagyszámú és tehetős nemesi társadalommal rendelkeztek, ellenzéki kiállásukban minden bizonnyal az anyagi szempontok játszottak elsődleges szerepet, ugyanis mindkét megye kiemelkedő módon járult hozzá a testőrség felállításához, Nyitra 6000, Pozsony 5000 forinttal." A többi ellenzéki vármegye közös jellemzője, hogy többnyire egymással szomszédos, Alsó- és Felső-Magyarország határán elhelyezkedő megyékről van szó, közülük pedig Árva, Abaúj, Bereg, Liptó és Zemplén kezdeti hozzájárulása a testőrség felállításához nem ismert (ha küldtek később összeget az intézmény finanszírozására, az valószínűleg kisebb felajánlás lehetett), valamint az elmaradott Ung vármegye is mindössze 452 forinttal járult hozzá a gárda életre hívásához."" Gömör és Sáros a közepes adakozók közé számított a 2000-2000 forintot kitevő hozzájárulásával. A kormányzat szándékához lojális tábor ismert képviselői a következő személyek voltak: Bars (Hunyady Ignác, Kvassay Károly), Békés (Hrabovszky László), Bihar (Baranyai Gábor), Esztergom (Tersztyánszky József), Nógrád (Darvas József), "7! Pest (Ráday Gedeon) és Tolna (Dőry Ádám) vármegye, az egri (Bartha István, gróf Schmidegg Ferdinánd), az esztergomi (Bajzáth 467 Mig a magyar testőrök alhadnagyi, addig az Arciéren-gárda tagjai főhadnagyi rendfokozattal rendelkeztek. De a gárdák közötti ranggal és reprezentációval kapcsolatos kérdésekre itt most nem térünk ki. 48 ONB HS Cod. Ser. N. 3920. fol. 109-155. A Skall által ismertetett napló jóval részletesebb, mint például Durászy János naplója, amelyben hosszabb bekezdést a szeptember 3-i és az október 11-i vitáról lehet olvasni. OK Gygy 700.456. fol. 103.; 143. 469 Illéssy, 1895. 386. 40 Illéssy, 1895. 386-387. ms Darvas az augusztus 30-i ülésen a gárda értékének tartotta, hogy egy régóta dédelgetett terv valósult meg, amelynek korábban Csáky Imre bíboros volt a szószólója. ÖNB HS Cod. Ser. N. 3920. fol. 120.
