Oldal 139 [139]
OCR
138 s Az udvar vonzásában kapcsolatos vitáinak a rövid bemutatását azonban fontosnak tartjuk, annál is inkább, mivel Skall műve e téren is számos újdonsággal szolgál. A rendi országgyűléseknek az újoncállítás melletti legfontosabb vitapontját az adómegajánlás képezte, nem volt ez másként az 1764-1765. évi diétán sem. Az 1715. évi 8. törvénycikk elfogadása óta a Magyar Királyság hadsereg fenntartásával kapcsolatos adója állandósult, a kormányzat és a rendek közötti diskurzust az adóemelés mértéke képezte." Ezen vitába ágyazódott be a testőrség finanszírozásának a problémája is, ugyanis az intézmény fenntartásának a költségét a vármegyék szabadon ajánlották meg, de a helyzet tartós rendezése a diétára várt. Mária Terézia az orszäggyüléstôl kezdetben 4,2-4,3 millió forint megajánlását várta, ami 1 millió forinttal jelentett magasabb összeget az 1751-ben megajánlott adóösszeghez képest. Szijártó István monográfiájában már ismertette a testőrséggel kapcsolatos diétai vita késő őszi (október-novemberi) szakaszát, bemutatva a hangadó ellenzéki vármegyék álláspontját, a vita lefolyását és a diskurzusba aktívan bekapcsolódó követek körét azonban a Johann Baptist Skall által kivonatolt kancelláriai és udvari források tovább gazdagítják." A Skall által feldolgozott rendkívül részletes diétai napló szerint a testőrséggel kapcsolatos első vitára (a 21. ülésen) 1764. augusztus 28-án került sor. Ekkor Selmeci Ferenc, Nyitra vármegye követe olyan szélsőségesen ellenzéki felszólalást és javaslatot tett, amely szerint a Magyar Nemesi Testőrséget fel kellene oszlatni, és így kellene a gárda fenntartásának a költségeit megspórolni." Erre a diéta alsótáblájának az elnöke, Koller Ferenc személynök adott határozott választ, akinek a véleménye szerint a gárda a magyar natio dicsőségét szolgálja, továbbá az intézmény lehetőséget nyújt arra, hogy a fiatal nemesek , különféle tudományokban" mélyedjenek el, és felkészüljenek a haza szolgálatára. A vitába a másik Nyitra vármegyei követ, Bacskády Ferenc is bekapcsolódott, aki szerint az adózó nép már így is épp elég terhet visel, a gárdát más forrásból kellene finanszirozni.*°° Hasonlo véleményt fogalmazott meg Szüllő Zsigmond, Pozsony vármegyei követ is, aki szerint a testőrség működtetését a megajánlott hadiadóból (contributio) kellene fedezni, de a személynök vitatta ezt a nézetet, akinek meglátása szerint a hadiadóba nem tartozik bele a gárda finanszírozása. Győr vármegye követe, Bezerédj (Bezerédy) Mihály a testőrgárda védelmében szólalt fel, meggyőződése szerint az új intézmény sok hasznot hoz az ország számára, a nép azonban szerinte sem bír el több adóterhet, ezért új alapot kell a gárda fenntartására létrehozni, valamint a földrajzi közelség > 6 CJH, 1657-1740. 441. 164 Szijartd, 2010. 252-253. 46 ONB HS Cod. Ser. N. 3920. fol. 115. 166 A forrásban Bacskády András Lajosként szerepel.
