Oldal 129 [129]
OCR
128 e Az udvar vonzásában gálja a heterogén összetételű magyar nemesség érdekeit, valamint minél kevésbé sérti a már fennálló testőrgárdák kiváltságait." 1760 tavaszára sikerült a gárdával kapcsolatos fontosabb kérdéseket megvitatni, és Pálffy kancellár március 1-jén értesítette Batthyány Lajos nádort és a vármegyéket a testőrség felállításának tervéről." Pálffy tizenhárom pontban mutatta be a felállítandó új intézményt, kitérve arra, hogy a testőrség a tervek szerint százhúsz főből, kizárólag magyar fő- és köznemesekből fog állni, a tiszti címeket is csupán a a natio Hungarica tagjai tölthetik be, a leendő testőröket a vármegyék ajánlása alapján fogják kiválasztani, és a testőrök alhadnagyi (Unterleutnant) katonai rendfokozattal fognak rendelkezni. A körirat 9. pontjában a gárdisták életkorát nem határozták meg pontosan, csupán annyi kritériumot állítottak, hogy a jelentkező töltse be a huszadik életévét, és jó kiállású, szép testalkatú legyen. Pálffy korábban tizennyolc-húszéves nemesek közül tervezte volna a testőröket kiválasztani, de Ulfeld tanácsára emelték húszéves kor fölé a felvételi határt." Az értesítés szerint a testőrségbe protestáns nemesek is felvételt nyerhettek, de legfeljebb az állomány harmada állhatott nem katolikus felekezet tagjaiból. A protestánsok felvételét Pálffy Miklós is szorgalmazta, illetve ezen javaslattal a Főhadbiztosság is egyetértett, de Ulfeld kérésére maximalizálták az egyharmados arányukat." A Főudvarmesteri Hivatal később, 1760 őszén a protestáns testőrök számára évente két alkalommal engedélyezte, hogy istentiszteletre Sopronba utazzanak." Az értesítés 11. pontja tájékoztatást adott róla, hogy a nemesi testőrség felettes szerve adminisztratív és udvari ügyekben a Főudvarmesteri Hivatal, katonai és bírósági ügyekben az Udvari Haditanács (Hofkriegsrat), valamint bírósági és gazdasági kérdésekben a Magyar Udvari Kancellária lesz." Az 1760. évi tárgyalások során felmerült annak a lehetősége is, hogy igazságszolgáltatási ügyekben a testőrség az Alsó-Ausztriai Kormányzat felügyelete alá tartozzon, Pálffy Miklós kérésére azonban, aki szerint ez a megoldás a magyar rendek panaszát vonná maga után, elvetették az ötletet." Az értesítés utolsó pontja a testőrség tervezett hétköznapi és ünnepi egyenruhájának a leírását tartalmazta. Az testőregyenruha megalkotásánál a mintát a kancellár öccsének, Pálffy Rudolfnak m A testőrségek közötti rangügyi és ceremoniális kérdésekről a jelen kötet tervezett folytatásában szeretnénk részletesebben szólni. *2 A kancelláriai körirat gróf Keglevich József Torna vármegyei főispán iratai között is megtalálható: MNL OL P 421. IL. 15. fol. 551-554. #5 ONB HS Cod. Ser. N. 3919. fol. 26., 71. "+ ÖNBHS Cod. Ser. N. 3919. fol. 53., 72. 45 ONB HS Cod. Ser. N. 3919. fol. 215. #° A tájékoztatásban az említett három hivatal szerepel, de pontos felügyeleti szerepük később kristályosodott ki. 47 ONB HS Cod. Ser. N. 3919. fol. 155.
