Seite 124 [124]
OCR
A Magyar Nemesi Testőrség e 123 tonai szolgálatnak minősült, ami jól illeszkedett a nemesi rend hagyományos ethoszához, hivatástudatához, másfelől pedig az intézmény a fiatal nemesek udvari kapcsolatépítését és szolgálatvállalását is segítette. Az uralkodó számára a nemesség udvari testőrségbe való bevonása látványosan növelte az udvar fényét, reprezentációját, valamint az uralkodói hatalom legitimációját is erősítette. A császárvárosban a magyar testőrség volt az első, kizárólag nemesekből álló testőralakulat, amit 1763-ban a leendő római királyi Arciéren nemesi testőrség megalapítása követett." A Magyar Nemesi Testőrség intézménye nem ismeretlen sem a magyar, sem az osztrák történeti kutatás számára. A magyar kutatók közül történészek, irodalom-, illetve hadtörténészek is foglalkoztak a testőrség történetével. A történészi művek közül kiemelendő Illésy János (1861-1905) 1895-ben, két részletben megjelent tanulmánya a testőrség alapításáról, ami ma is jól használható alapműnek számít, hasonlóan Hellenbronth Kálmán A magyar testőrségek névkönyve című részletes adattárkötetéhez." A gárda különleges helyet foglal el a magyar irodalom történetében, számos későbbi neves költő és író, Bessenyei Györgytől (1747-1811) Kisfaludy Sándorig (1772-1844) teljesített hosszabb vagy rövidebb ideig testőrszolgálatot, ezért az irodalomtörténeti érdeklődés is erős a testőrség iránt.""? A testőrség irodalomtörténeti jelentőségéről az első átfogó művet 1872-ben Ballagi Aladar (1853-1928) jelentette meg, azóta pedig több kutató, újabban elsősorban Szilágyi Márton foglalkozott testőrség intézményével. ??? Az osztrák történeti kutatás (mások között Maja Lüdin, Günther Rakuscha, Ralf M. Urrisk-Obertyñski) a magyar nemesi testérséggel kapcsolatban kiváltképp a többi udvari gárda kontextusában folytatott vizsgálatokat." Kivételt jelent ez alól Gerda Mraz 2001-ben, Gerald Schlag Festschriftjében megjelent tanulmánya, ami önálló vizsgálat tárgyává tette a magyar nemesekből álló udvari intézményt." Mraz tanulmányának jelentőségét az adja, hogy egy korábban ismeretlen forrást vont be a kutatásba, mégpedig Johann Baptist Skall (1774-1832) Geschichte, Administrazion und Einrichtung der König. Ungar. Adel. Leibgarde című kétkötetes, kéziratos művét." Skall a bécsi Főistállómesteri Hivatal (Oberststallmeisteramt) kancelláriájának az egy390 Paskovits, 1914. 31 Illéssy, 1895; Hellenbronth, 1940. 392 Báróczy a következőképp vélekedett a testőrség irodalmi jelentőségéről: , mi megmaradunk amellett, amit a nemzet is elismer s külföldi lapok is igaznak fogadnak el, hogy t. i. az irodalom fejlődésének Magyarországon az első lökést a magyar testőrség adta, tehát valóban hasznára volt a hazának". Báróczy, 1936. 87. 33 Ballagi, 1872; Szilagyi, 1993; Szilagyi, 2014. 394 Lüdin, 1965; Rakuscha, 1981; Urrisk-Obertynski, 2004. 35 Mraz, 2001. 36 ONB HS Cod. Ser. N. 3919-3920.
