OCR
A Habrsburg-udvartartás e 115 sor. Berényi Tamás 1738-ban anyja, gróf Barkóczy Terézia (1700-1738) halálának évében kezdte meg nemesi apródi szolgálatát. Az apa, Berényi Tamás (1689-1747) zempléni főispán döntésében elképzelhető, hogy második felesége, Maria von Herberstein tanácsa vagy az ő családi mintája is közrejátszott, ugyanis a Herbersteinekre jellemző volt, hogy fiaikat és lányaikat fiatalon udvari szolgálatba adták, a família tagjai közül VI. Károly uralkodása alatt hárman is töltöttek be nemesi apródi pozíciót." Kéry Ádám és Viczay Jób pályájának hasonlósága, hogy mindketten apjuk halála után, az 1710-es évek második felében, egymással nagyjából párhuzamosan kerültek udvari szolgálatba. Kéry Ádám Kéry Ferenc (711700) és Széchy Julianna házasságából származott, amely családok ugyan nem rendelkeztek erős, több generációra visszanyúló udvari pozíciókkal, de Kéry Ferenc kancelláriai tanácsosként, sőt kancellárhelyettesnek számító első tanácsosként (1690-1700) a 17. század végi magyar politikának fontos császárvárosi formálójának számított, ezért a fiú későbbi udvari tisztségvállalása minden bizonnyal az apai szándékkal is összefüggésben állhatott." Viczay Jób a bécsi udvartartás magyar tisztségviselői között származása miatt atipikus személynek tekinthető, ugyanis ő az egyedüli, aki bárói rangban teljesített szolgálatot. Szülei Viczay Ádám (1657-1708) és báró Perényi Erzsébet (1664-1722) voltak, akiknek a családja nem tartozott a Habsburg-udvar rendszeres vendégei közé. Viczay uralkodói udvartartásba való felvételét bizonyosan gyámjának, gróf Nádasdy Tamasnak (+1731) és az 6 kapcsolatrendszerének köszönhette, akinek ugyanis unokaöccsei, Lipót és Pál Antal is ekkor szintén nemesi apródként teljesítettek az udvarban szolgálatot." Viczay számára az udvari tisztségviselés nemcsak szolgálatot, hanem közvetlen tanulási lehetőséget is jelentett, ugyanis Bécsben tartózkodása során nemcsak a nemesi apródok iskoláját látogatta, hanem az egyetemre is beiratkozott, ahol 1718-ban szerzett bakkalaureátusi fokozatot." Viczay később nem futott be magas karriert, ebben 33 évesen bekövetkezett halála is meggátolta, hozzá hasonlóan azonban Berényi Tamás vagy Kéry Ádám sem tudott fényes világi pályát felmutatni. A családi kapcsolatok az udvartartás alacsonyabb szintjeire való bekerülésben is fontos szerepet játszottak. Például nagy valószínűség szerint az udvarban közel három évtizeden keresztül (1713-1741 között) komornyik356 Nagy, 1858. II. 23.; Kubiska-Scharl-Pölzl, 2013. 603. 357 Kéry Ferenc Vas vármegyei föispän (1687-1700), valamint magyar kirälyi föloväszmester (16931700) is volt. Fazekas, 2018. 203. 38 Az udvari kalendáriumok szerint Viczay 1716 és 1719 között szolgált Eleonóra császárné udvartartásában, halotti rétora, Stehenics János információi szerint tizenhárom éves korától kezdve hat éven keresztül nevelkedett az udvarban. Stehenics, 1735. 25. 39 MNL OL A 57 Bd. 30. fol. 333-335. 360 Kissné Bognár, 2004. Nr. 3231.