Oldal 113 [113]
OCR
112 e Az udvar vonzásában nemesi apródként, utóbbi udvarhölgyként szolgált. Ők Serényi Károly Antal másodunokaöccsei, másodunokahúgai voltak, apjuk, Antal Amand (16701738) a Serényiek ún. lomnici ágából származott, anyjuk pedig gróf Franziska von Waldstein (71734) volt, akinek a famíliája szintén aktívan képviseltette magát a császári udvartartásban."? Az ifjabbik Serényi Amand később távolabbi rokonának, gróf Serényi Farkas (1685-1743) gömöri főispánnak a lányát, Erzsébetet (1727-1809) vette feleségül, ami a família különbözői ágai közötti szoros kapcsolatokat bizonyítja, az egykori nemesi apród azonban magasabb karriert nem futott be." A Serényiekhez hasonlóan problematikus a Kollonich (Kollonitz, Kollonitsch) família náció szerinti besorolása. A Kollonich horvát eredetű család, amely a 15. században az oszmánok elől Stájerországba húzódott, majd 1583ban felvételt nyert az alsó-ausztriai Herrenstandba, és 1604-ben a Magyar Királyságban is honfiúsították a famíliát."? A Kollonich család tagjaira a jelen vizsgálat keretében kizárólag akkor térünk ki, ha bizonyítottnak látjuk a magyar rendi társadalomhoz való kötődésüket. A Habsburg-udvartartásban 1711-1765 között (Kollonich Károly testőrtiszten kívül) egyedül gróf Kollonich Katalin udvarhölgy teljesített szolgálatot, aki egyértelműen a natio Hungarica tagjai közé sorolható, ugyanis apja, Kollonich Ádám (1651-1726) nemcsak tábornagy, hanem a magyar rendek által megválasztott koronaör is volt, valamint anyja, gróf Czobor Krisztina (1668-1746) is magyar főúri családból származott." Kollonichként az udvari szolgálatba lépés egyáltalán nem számított atipikus pályaívnek, sőt a családból már a 17. század első felében is volt, aki udvarhölgyi kinevezést nyert, Katalin tisztségvállalását pedig a Czobor vagy a Kollonich rokonság egyaránt segíthette, például unokatestvére, Zsigmond (vagy Sigismund) viselte ekkor a bécsi püspöki (1722től érseki) infulát. A Serényiekhez hasonlóan a Keglevich és a Nádasdy család is háromhárom taggal képviseltette magát az uralkodói udvartartásban, esetükben azonban a família nem rendelkezett az udvarban vezető pozíciót betöltő családtaggal. A Nádasdyak közül vizsgált korszakunk első tisztségviselője gróf Nádasdy Lipót (1697-1758) volt, aki 1714-ben nemesi apródként szolgált az udvarban. Őt egy évvel később unokatestvére, Nádasdy Pál Antal követte, aki Vilma Amália udvartartásában töltött be kamarási és udvari gavalléri tisztséget. Mindkét Nádasdy-fiú a Wesselényi-összeesküvésben való részvétele miatt kivégzett országbírónak, gróf Nádasdy Ferencnek (1623-1671) az unokája volt, a fiatal grófok udvari szolgálatba való adása a család Habsburg33 Bodnar, 2010. 168. 34 Denkmähler, 1797. 44. 35 Nagy, 1860. VI. 301.; Wißgrill, 1794. I. 12. 46 Wifgrill, 1804. V. 192.
