Page 104 [104]
OCR
A Habrsburg-udvartartás e 103 ves szakemberek is helyet kaptak, mint a lotaringiai származású hadmérnök, Jean-Baptiste Breguin de Demenge (1712-1785) vagy a jogtudós Christian August Beck (1720-1784), a részletes főhercegi jogtörténeti tankönyv szerzője.95 Az oktatás nem a kor legprogresszívabb, a nyugat-európai felvilágosodás szellemiségét tükröző tudományosság szerint zajlott, de a helyi adottságokhoz és Mária Terézia katolikus nevelési elveihez képest korszerű tudásanyagot igyekeztek az ifjú főhercegnek közvetíteni. A trónörökös olvasmányai közé talán a korban nagy kedveltségnek örvendő francia szerzők, köztük Jacgues-Bénigne Bossuet (1627-1704) és Francois Fénelon (1651-1715) művei is bekerültek, legalábbis a két katolikus főpap, író és teológus elveire, illetve a francia királyi családnál gyakorolt nevelői példájára József főherceg tanárai is szivesen hivatkoztak.*” A trónörökös oktatása pedig nemcsak az elméletre, hanem a praxisra is kiterjedt, amit a főherceg különféle konferenciaülésekre való meghívása és a Habsburg Monarchia különböző területeire, köztük a Magyar Királyságba, a Temesi Bánságba vagy az Erdélyi Fejedelemségbe indított utazásai voltak hivatottak elősegíteni." Végül fontos megjegyezni, hogy Mária Terézia gyermekei közül nemcsak a trónörökös udvarában volt jól érzékelhető a magyarok jelenléte, hanem kedvenc fiának, az ígéretes tehetségű Károly főhercegnek az udvartartásában is. A másodszülött főherceg udvarát is egy ideig Batthyány Károly vezette, illetve figyelemre méltó, hogy az udvarban szolgáló négy komornyikbáól kettő (Gyárfás Mátyás, Nagy Mihály) a Magyar Királyságból származott. A magyar komornyikok részben hasonló szerepet tölthettek be, mint a trónörökös udvarában szolgálatteljesítő magyar kamarások, általuk a főherceg közelebbi kapcsolatba került magyar tisztségviselőkkel, és közvetlen lehetősége nyílt a magyar nyelv gyakorlására, sőt akár bizonyos kérdések magyar szempontú megközelítésére és megvitatására is. Károly főherceg azonban 1761-ben, tizenhat évesen himlőben elhunyt, így nem tudjuk meg, hogy későbbi, nagyobb létszámú udvarában a magyar rendi társadalom tagjai milyen szerepet játszottak volna. A főherceg magyar neveltetéséről (és Izdenczy sikeres nyelvtanári működéséről) még Bajtay Antal következő soraiból is tájékozödhatunk: „Barö Van Swieten [...] előrehaladott kora dacára Cato példájára [aki idős korában tanult meg görögül], neki feküdt a magyar nyelvnek, hogy Károly főherceggel beszélgethessen és rövid idő alatt annyira előrehaladt, hogy könnyen tud beszélni és könyveket értelmezni, miként a minap magam meggyőződtem". Károly főhercegnek egyébként nemcsak udvar36 Schönburg-Hartenstein-Zedinger, 2004. Beck József főhercegnek készített jogtörténeti tankönyvét lásd: Conrad, 1964. 37 OStA HHStA HausA Familienakten Bd. 54. Fasc. 2. fol. 142r.; 170v. 308 II. József utazásairól átfogó feldolgozásban lásd: Kulcsár, 2004. 39 Miskolczy, 1914. 21.
