Oldal 100 [100]
OCR
A Habrsburg-udvartartás s 99 Batthyány Károly főudvarmesteri felkérésében minden bizonnyal magyar főnemesi származása is fontos szerepet játszhatott. Az osztrák örökösödési háború során a Magyar Királyság és a magyar rendek Habsburg Monarchián belüli politikai súlya jelentősen megnövekedett, sőt 1745-ig I. Ferenc frankfurti császárkoronázásáig a magyar királyi cím jelentette Mária Terézia legmagasabb rangú méltóságát is. Ennek megfelelően a magyar jelleg, a natio Hungarica szimbolikája a trónörökös reprezentációjában már születésétől kezdve meghatározó módon jelen volt. József főhercegről számos magyarruhás ábrázolás, festmény, metszet és emlékérem készült, ami egyfelől a magyar rendek irányába egyfajta gesztust jelentett, másfelől pedig a Habsburg-uralom kontinuitását juttatta kifejezésre."" Batthyány Károly Batthyány Ádám (1662-1703) országbíró és gróf Eleonore von Strattmann, vagy magyarosan Strattmann Eleonóra (1672-1741) fiaként az udvari karrierépítéshez kiváló családi háttérrel rendelkezett. A Batthyány família már generációk óta a magyar főúri elit részét képezte, amelynek tagjai a császárvárosban is rendszeresen képviseltették magukat, és kiváló udvari kapcsolatokkal rendelkeztek." Strattmann Eleonóra pedig VI. Károly udvarának egyik legbefolyásosabb arisztokrata hölgye, Savoyai Eugén közeli bizalmasa volt. Batthyány Károly iskolái befejezését követően katonai pályán helyezkedett el, ahol rendfokozata gyorsan emelkedett, 1745-ben tábornagy (Feldmarschall) lett, ezt megelőzően, 1742-ben horvát-szlavón báni kinevezést kapott, valamint rövid ideig (1748-1749) Osztrák-Németalföld megbízott miniszterként (bevollmächtigter Minister der österreichischen Niederlanden), tehát a németalföldi kormányzat tényleges vezetésével megbízott tisztségviselőként is funkcionált." Mária Terézia tehát fia neveltetését és udvarának vezetését egy középkorú, az udvari világban otthonosan mozgó, politikai és diplomáciai tapasztalattal egyaránt rendelkező katonatisztre bízta. József főherceg udvarában szép számmal képviseltették magukat a magyarok, amiben egyszerre játszott szerepet Batthyány Károly főudvarmesterként és Mária Terézia a személyi javaslatok jóváhagyójaként. A trónörökös udvartartásában a szolgálatot teljesítő kamarások (Kammerherr) között öt magyar főurat is azonosíthatunk. A főherceg udvarában általában tíz-tizenöt kamarás volt egyidejűleg hivatalban, akik neves főnemesi famíliák (Dietrichstein, Hamilton, Harrach, Lobkovitz, Saurau, Schönborn, Starhemberg vagy Windisch-Gratz) fiai közül kerültek ki. Velük kapcsolatban fontos tisztázni, hogy ők nem pusztán kamarási címmel rendelkeztek (ami udvari rangot és az elvi szabályozás szerint évente néhány hét udvari szol286 Schau- und Denkmiinzen, 1782. I. 127.; Serf6z6, 2017/a. 287 Batthyány Károly dédapjanak az udvari működéséről lásd: Koltai, 2002. 85 "Batthyány életpályájához és udvari tevékenységéhez részletesebben lásd: Kökényesi, 2017/a.
