Oldal 97 [97]
OCR
96 s Az udvar vonzásában cegnők udvartartásai követtek. A különböző udvartartások személyi állományában különböző mértékben tudták a natio Hungarica tagjai képviseltetni magukat. VI. Károly és Mária Terézia udvartartásában nagyjából hasonló számban voltak jelen magyar származású tisztségviselők: VI. Károly udvarában kilenc, lánya udvartartásában nyolc (valamint I. Ferenc császári udvarában további két) személyt sikerült azonosítani. A császárnéi udvartartások közül a leghosszabb ideig , hivatalban lévő" császárnénak, VI. Károly felségének, Erzsébet Krisztina, braunschweig-wolfenbütteli hercegnőnek az udvara emelkedik ki tiz f6vel (1711-1740: 7; 1741-1750: 3), amit Vilma Amália (özvegy) császárné udvara követett, ahol hat magyar (vagy magyar kötődésű) tisztségviselőt találunk, a sort pedig Eleonóra császárné 1711-1720 közötti udvartartása zárja, ahol három magyar személyt azonosíthatunk. Az 1711-1765 közötti főhercegi és főhercegnői udvartartások közül egyértelműen József főherceg udvartartása emelkedik ki hat fővel, de szintén figyelemre méltó későbbi feleségeinek az udvartartásaiban a magyarok jelenléte. A trónörökös első feleségének, Pármai (Bourbon) Izabellának az 1760-1763 közötti udvarában öt, (Wittelsbach) Mária Jozefa bajor hercegnő udvarában 1765-ben (házasságkötésük évében) négy magyar (vagy magyar kötődésű) személy képviseltette magát. Egy-egy magyar származású személyt viszont Mária Terézia uralkodása alatt szinte mindegyik főherceg vagy főhercegnő udvartartásában azonosíthatunk. Annak tisztázása, hogy az egyes tisztségviselők melyik Habsburg-családtag udvartartásának a részét képezték, nemcsak udvar- vagy intézménytörténeti jelentőséggel bír, hanem az informális befolyásszerzés szempontjából politikai relevanciája is van, továbbá az egyes udvartartásokban való jelenlét az udvaron belüli kapcsolathálózatok feltérképezése szempontjából sem tekinthető mellékesnek. Mindegyik udvartartás részletes ismertetésére a jelen vizsgálat keretében nincs lehetőség kitérni, de egy udvartartás önálló bemutatása véleményünk szerint fontos tanulságokkal szolgálhat. A választás József főherceg udvarára esett, ugyanis ezen Habsburg-udvartartásban érvényesült legdominánsabb módon a magyar főnemesek jelenléte. Mária Terézia és I. Ferenc legidősebb fiúgyermeke a bécsi udvari hagyományoknak megfelelően hétévesen, az 1748-as év végén kapott önálló udvartartást, előtte nevelőnők és dajkák vigyáztak rá, illetve látták el nevelésének gyakorlati teendőit." A trónörökös udvara a többi főhercegi és főhercegnői udvartartáshoz képest mindig megkülönböztetett figyelmet és reprezentációt kapott, ugyanis az uralkodó halála esetén helyét a trónörökösnek kellett átvennie. Nem volt ez másként József főherceg esetében sem, sőt személyének jelentőségét növelte, hogy a 17. század vége (I. József és VI. Károly igúkora) óta nem nevelkedett Bécsben 77 ÖNBHs Cod. Ser. N. 3382. fol. 160.
