OCR
88 e Az udvar vonzásában vetöen kamaräs kisasszonyi (Kämmerfräulein) kinevezest kapott. Moser az utóbbi tisztségre a következő definíciót nyújtja: , A császári kamarás kisaszszonyok nem végeznek más szolgálatot, mint a császárnénak inni adnak és felszolgálnak, amikor a császár a császárné oldalán [lakosztályában], vagy a császárné a saját retirádájában [legbelső előszobájában] étkezik. Bejárásuk van a császárné retirádájába és ezt az előjogot megtartják egész életük során és, amikor megházasodnak, továbbra is bejelentkezés nélkül mehetnek a császárnéhoz a retirádájába, ezzel szemben a többi udvarhölgy az előszobában marad. Meltösäguk jelekent aranykulcsot viselnek.”””° Tehät a kamaräskisasszonyok az udvarhölgyekhez igen hasonló szolgálatot végeztek, hasonló életkorúak voltak, szintén még házasság előtt álltak, de az udvartartás hierarchiájában magasabb rangú pozíció illette meg őket. Közöttük Erdődy Jozefa és Esterházy Terézia (1697-1746) állt kiemelkedően hosszú ideig szolgálatban, az utóbbi hölgy egy évtizeden keresztül, 1730-ig, amikor gróf Karl Ferdinand von Aspremont-Lyndennel (1689-1772) kötött házasságot, "§ Erdődy Jozefa pedig tizenhét éven keresztül teljesített szolgálatot, ami valószínűleg a megfelelő házastárs hiányával, illetve inkább a házasságra való alkalmatlanságával magyarázható. Magyar származású (vagy kötődésű) udvarhölgyeket és kamarás kisasszonyokat vizsgált korszakunk egésze folyamán lehet a Habsburg-udvartartasokban azonositani (1711-1740: 12; 1741-1765: 7). VI. Károly uralkodása alatt magasabb számarányokat érzékelhetünk, amiben az is komoly szerepet játszott, hogy 1720-ig, Pflaz-Neuburgi Eleonóra haláláig három császárnéi udvartartás működött Bécsben." A Habsburg-udvartartásnak nemcsak a főnemesi születésű tisztségviselői között lehet Magyar Királyságból származó személyeket azonosítani, hanem a köznemesi rangú és alacsonyabb társadalmi állású tagjai között is. Az udvartartás személyi állományának negyvenhét magyar (vagy magyar kötődésű) tagja között kilenc ilyen társadalmi státuszú személyt találunk (19, 190).?§ Köztük a legismertebb, egyúttal legvitatottabb és leginkább atipikus személynek Kollár Ádám (1718-1783) tekinthető." A Trencsén vármegyei közrendű szlovák családból származó Kollár igen változatos életutat járt be, 1735-től #% „Die Kayserliche Cammer-Fräuleins thun keinen andern Dienst, als der Kayserin zu trincken geben und credenzen, wann der Kayser auf der Kayserin Seite, oder die Kayserin in ihrer Retirde speist. Sie haben den Zutritt in die Retirade der Kayserin und beyhalten disen Vorzug, so lang sie leben, und wann sie sich auch verheurathen, dürfen sie doch unangemeldt zur Kayserin in die Retirade gehen, hingegen die anderen Hof-Dames bleiben der Anti-Chambre. Zum Zeichen ihrer Würde tragen sie einen goldenen Schlüssel.” Moser, 1761. II. 161. 6 1730. január 1-jén kelt häzassägi szerzödesüket läsd: ÖStA HHStA HA OMeA Sr. Kt. 10. Nr. 15. »7 A témáról bővebben lásd: Pölzl, 2013. 7385 Ezt a számot a későbbi kutatás egy-egy pozsonyi vagy soproni német városi polgárral még tovább fogja tudni növelni. »» Tibensky, 1985.