Page 84 [84]
OCR
A Habrsburg-udvartartas « 83 fon udvartartás többi vezető, magyar (származású vagy kötődésű) tisztségviselő je közül herceg Esterházy Mihály (1671-1721) felesége, a piemonti DessanaRhodi márkicsaládból származó Anna Margit (1673-1755) több mint tizenhárom éven keresztül volt I. József özvegyének, Vilma Amália császárnénak (a korábbi braunschweig-lüneburgi hercegnőnek) a főudvarmesternője. A főudvarmesternői tisztség fontos bizalmi pozíciónak számított, feladatát egy főhercegnő vagy császárné női udvartartásának a vezetése és felügyelete jelentette, aminek létszáma regnáló császárné esetében korszakunkban (az udvarhölgyektől, a komornákon át a női kisegítőszemélyzetig) a negyven főt is meghaladta.? A tisztségre tapasztalt, az udvari életben járatos, rendszerint középkorú hölgyet választottak, aki mindig befolyásos arisztokrata családi háttérrel (Auersperg, Breuner, Caraffa) rendelkezett. Moser a következőképp foglalta össze a főudvarmesternői feladat lényegét: , A főudvarmesternő az udvarban az uralkodó felesége és családja után a hölgyek között az első rangot viseli és így ehhez mérten kell tartania magát, mert ő az a személy, aki a legbizalmasabb és legtöbb érintkezésben áll az úr feleségével, mindenkor előkelő születésű, alkalmas korú és azért, hogy szolgálatát minél kényelmesebben végezhesse, előszeretettel választanak özvegy hölgyet a feladatra." A vezető tisztségviselők között két főudvarmestert találunk, gróf Batthyány Károlyt (1697-1772), aki József főherceg udvarát vezette, valamint gróf Serényi Käroly Antalt (1686-1742), aki pedig I. Lipót lányának, Mária Magdolna főhercegnőnek az udvartartását irányította. Ők a császári főudvarmesterhez hasonló feladatkörrel rendelkeztek, a különbség abban állt, hogy kisebb létszámú udvartartás irányításával és reprezentációjával voltak megbízva. Mária Magdolna főhercegnő udvara például 1737-ben negyvenöt főből állt, köztük harminc férfi és tizenöt női tisztségviselőt találunk, akik közül az előbbiek a főudvarmester, az utóbbiak a főudvarmesternő felügyelete ala tartoztak.?'” A Habsburg-udvartartäs ötödik magyar származású vezető tisztségviselője gróf Pálffy Miklós (1657-1732) volt, aki I. Lipót utolsó feleségének, Pfalz-Neuburgi Eleonóra császárnénak az udvarában látta el a főistállómesteri teendőket. A regnáló és az özvegy császárnék udvartartásai élete végéig magán viselte. Mária Terézia halála után Innsbruckban lett apátnő. Stollberg-Rilinger, 2017. 817-819. 25 Keller, 2005/a. 17-30. A Mária Terézia alatti korszakra lásd (Johann Baptist Skall: Versuch einer historisch-practischen Darstellung des Hof-Staates Ihrer Majestät der Kaisern von Oesterreich cimü 1829. évi feldolgozásának kapcsolódó részét): ÖNB Hs Cod. Ser. N. 3382. fol. 124-137. „Die Ober-Hofmeisterin bekleidet nach der Gemahlin und Familie des Regenten unter den Dames den ersten Rang an Hof und so wohl um disen gehörig zu souteniren, als auch weil sie diejenige Person ist, welche den vertrautesten und meisten Umgang mit der Gemahlin eines Herrn hat, werden jederzeit Dames von vornehmer Geburt, gestztem Alter und, damit sie ihrem Dienst desto bequember abwarten können, gerne Wittwen dazu genommen.” Moser, 1761. 11. 155. 27 Staats- und Standes-Calender, 1737. 377-379. 216
