Oldal 78 [78]
OCR
A Habrsburg-udvartartás e 77 alatt kisebb-nagyobb mértékben módosultak, de alapvető módon nem változtak."" A főudvarmester volt az udvartartás vezetője, legmagasabb rangú tisztségviselője és az udvar ceremoniális életének irányítója, közvetlenül a hivatala alá tartoztak (mások mellett) az előmetélők (Vorschneider), asztalnokok (Iruchsess), udvari káplánok (Hofkaplan), orvosok és sebészek, az udvari épitész (Hofarchitekt), a táncmesterek, az udvari zenekar, valamint a testőrségek.""! A rangban következő méltóságot a főkamarás viselte, ami kiemelten fontos bizalmi pozíciónak számított, ugyanis az uralkodó körüli személyes szolgálatokat koordinálta, valamint az udvartartás pénzügyeit felügyelte, fennhatósága alá tartoztak a kamarások (Kümmerer), a komornyikok (Kammerdiener), a fűtők (Kammerheizer), a fizetőmester (Kammerzahlmeister), a kincstárnok (Schatzmeister), az ékszerészek, valamint a különféle ipar- és képzőművészek (festők, kőfaragók, szobrászok, metszők)."? Az udvartartás hierarchiájában a főkamarás utáni következő méltóságot a főudvarnagy viselte, akinek elsődleges jogkörét az udvar és az udvartartás tisztségviselői feletti bíráskodás képezte, ellenőrzése alá tartozott az Udvari Szállásmester (Hofguartiermeister) hivatala, amely pedig az udvari beszállásolási rendszert működtette." Az udvartartás negyedik főtisztségviselőjének a főistállómester számított, akinek hivatala felelt a Habsburg-istállók működtetéséért és a lóállomány ellátásért, valamint az udvari utazások megszervezésében is alapvető szerepet játszott." A Főistállómesteri Hivatal rendelkezett a Habsburg-udvartartásban a Főudvarmesteri Hivatalt követően a második legnépesebb személyi állománnyal, amelyet főként alacsonyabb rangú tisztségviselők - mint a lovászok, kovácsok vagy az udvari hajdúk alkottak, de ezen hivatal részét képezték a nemesi apródok (Edelknabe) is. Az udvartartás négy főméltóságviselője a Habsburg Monarchia főnemesi és kormányzati elitjének meghatározó tagjának számított, amely pozíciók nemcsak ceremoniális-szimbolikus jelentőséggel bírtak, hanem számottevő politikai hatalmat is biztosítottak viselőik számára. Nem meglepő, hogy az udvartartás vezetői között a monarchia legnagyobb tekintéllyel és befolyással bíró famíliáinak (Althann, Auersperg, Liechtenstein, Sinzendorf, Trautson) tagjait azonosíthatjuk."? Vizsgált korszakunk legismertebb udvari méltóságviselőjének a neves naplóíró gróf (1764-től herceg), Johann Joseph von Khevenhüller-Metsch (1706-1776) tekinthető, aki udvari karrierje során előbb főudvarnagyként (1742-1745), majd főkamarásként (1743-1765), ké190 A feladatok fokról fokra történő változásáról lásd: Scheutz-Wührer, 2011. 11 Kubiska-Scharl-Pölzl, 2013. 303-352.; Fazekas 2015. 427-455. »2 Kubiska-Scharl-Pölzl, 2013. 353-370.; Fazekas 2015. 456-462. 193 Kubiska-Scharl-Pölzl, 2013. 370-376.; Fazekas 2015. 463-466. 4 Kubiska-Scharl-Pölzl, 2013. 376-404.; Fazekas 2015. 467-468. 195 Az udvari főméltóságviselők pályájának elemzését lásd: Scheutz, 2015.
