Page 76 [76]
OCR
A Habrsburg-udvartartás e 75 tos forrásadottságairól is néhány szót szólni. Az udvartartás 16-17. századi funkcionáriusainak a vizsgálatára a legkézenfekvőbb források az Udvari Kamaraäban vezetett szamadäskönyvek (Hofzahlamtsbücher), amelyek az udvarban szolgálatot teljesítők személyéről és fizetéséről is pontos információkat nyújtanak."? A számadáskönyvek szisztematikus módon azonban csak az 1714-ben bevezetett kamarai reformig használható források, ezt követően esetlegesen tűnnek fel a kötetekben az udvartartás tisztségviselői. A sajtó fejlődésének és a nyomdaipar konjunktúrájának köszönhetően a 17-18. szazad forduldjatol évente kiadtak az un. udvarikalendariumot (Kayserköniglicher Hof- und Ehren-Calender), amely a császári-királyi udvar (beleértve a főhercegi, főhercegnői és egyéb udvartartások) teljes személyi állományának a névsorát tartalmazta." Az udvartartás fogalma alatt a következőkben a kalendáriumokban található Habsburg- (császári, császárnéi, főhercegi, főhercegnői) udvarok összességét értjük, tehát nem a tágabb udvar fogalmat használjuk, amelybe a bécsi kormányszervek (mint a kamara vagy a kancellária) tisztségviselői is beletartoztak. Az udvari kalendáriumokhoz hasonló nyomtatványokat információközlő és reprezentációs céllal korábban már más európai udvarok is adtak ki (elsőként 1629-ben a pápai, 1644-ben a francia, 1694-ben az angol, 1704-ben pedig a porosz udvar)."" E kiadványok fontos személyi információkkal szolgáltak az udvarba érkező főrendek, nemesek, ágensek vagy a diplomáciai testületek tagjai számára, valamint általuk a népes udvartartás személyi állományáról azok is értesülhettek, akik nem jutottak el az uralkodói rezidenciákra."? A kalendáriumoknak a tájékoztatás mellett reprezentációs funkciójuk is volt, mivel rajtuk keresztül az udvar grandiózus méreteiről (mint az uralkodói hatalom látványos szimbólumáról) a császárvároson kívüli nyilvánosság is értesült. Az udvari kalendárium nem keverendő össze az 1701-től kiadott állami sematizmussal (a kiadvány több nevvältoztatäson is ätment, Kayserlicher, Königlicher und Erzherzoglicher Staats- und Standeskalender, kesöbb Schematismo der Kayserl-königlich wie 182 Hengerer, 2004/a. 183 A 18. század első felében kétfajta udvari kalendáriumot adtak ki: rendszertelenül egy kisalakut (a mai körülbelül A7-es formátumút) és egy nagyobb alakút (nagyjából a mai A5-ös formátummal megegyezőt). (Lásd bővebben: Kubiska-Scharl-Pölzl, 2013. 39-41.) A jelen fejezet a nagyalakú kalendáriumokkal foglalkozik, amelyek az udvartartás névsorát és havi lebontásban az összes udvari ünnepet tartalmazták. A kisalakú kalendárium tartalmazta az Aranygyapjas Rend és a Csillagkeresztes Rend tagjainak a névsorát, az udvari főnemesek név- és születésnapjait, valamint az udvar magasabb rangú tagjainak halálhírét. Az 1753-ban kiadott példány reprezentatívan közel hatvan (az udvarban is számontartott) magyar arisztokrata név- és/vagy születésnapját tartalmazza, amely arányszám nem marad el a cseh vagy az osztrák arisztokratákétól. Hofkalender, 1753. A Főudvarmesteri Hivatal 1766-ban Albert herceg és Mária Krisztina főhercegnő pozsonyi udvartartásáról is kért be információkat, erről lásd: OStA HHStA HA OMeA ZA AZA Kt. 73. Fasc. 6. 4 Noflatscher, 2004. 61. A kora ujkori hivatali kalendariumok és sematizmusok repertoriumat lasd: Bauer, 1997-2005. I-IV. 185 A sajtó és az udvar kapcsolatáról lásd: Gestrich, 1994. 78-90.; Bauer, 2010.
