Oldal 74 [74]
OCR
A császárváros nemesi iskolái e 73 A Szent Korona országaiból származó diákok és (főöjnemesi tanulók művelődésében a folyamatosan bővülő császárvárosi oktatási lehetőségek is igen fontos szerepet játszottak. 1711-1765 között legalább 2200, a Szent Korona országaiból származó diák tanult Bécsben, akiknek hozzávetőleg 590-a származott főnemesi családból, de a valós számok a hiányos adatok miatt ennél jóval magasabbnak tekinthetők. A Habsburg Monarchia fővárosában tanult főurak közül többen futottak be császárvárosi karriert, és váltak az udvari élet ismert személyiségeivé. A bécsi egyetem 1711 előtti magyar hallgatói közül feltétlenül meg kell említenünk Pálffy Miklóst és Jánost, a két későbbi nádort, továbbá az Erdődy fivéreket: László Ádám (1677-1736) nyitrai püspököt, kancellárt, György (1680-1759) országbírót és Gábor Antal (1684-1744) egri püspököt." 1746/1749 után a magyar főnemesi oktatás legfontosabb helyszíneivé a nemesi akadémiák váltak, kiváltképp a Iheresianum, ahol olyan neves, a bécsi udvarban is jelenlévő és kiválóan érvényesülő főurak tanultak, mint Batthyány József György (1727-1799), az Udvari Kamara alelnöke, Esterházy Ferenc nápolyi követ vagy gróf Zichy Károly (1753-1826) országbíró, konferenciaminiszer."" A későbbi fejezetekben az udvar és a bécsi kormányzat kínálta különböző pozíciókkal kapcsolatban látni fogjuk, hogy a tisztségekért versengő magyar főurak milyen műveltséggel és iskoláztatással rendelkeztek, köztük pedig az idő előre haladtával miként emelkedett a Iheresianumban végzettek aránya. Végül fontos hangsúlyozni, hogy a magyar főurak és nemesek a különféle bécsi iskolákban és a császárváros kulturális közegében megszerzett műveltséget nemcsak karrierépítésük során kamatoztathatták, hanem birtokaikra hazatérve saját környezetükben is mint gyűjtők, mecénások, illetve bármilyen kulturális, művészi vagy akár politikai tevékenység művelői és támogatói. v8 Kissné Bognär, 2004. 180-270. 7 Gemmell-Flischbach, 1913; Kissné Bognär, 2004. 336-338.
