OCR
A császárváros nemesi iskolái e 51 Johann Basilius Küchelbecker a Landschaftsakademie-ről pozitív véleményt formált, elismerően szólt arról, hogy az akadémián nemcsak a stúdiumokra, hanem a , nemesi exercitiumok" és a nyelvek oktatására is nagy hangsúlyt fektetnek.”” Az iskola vonzerejét az oktatott tárgyak sokszínűsége mellett növelte, hogy az intézmény nemcsak az alsó ausztriai rendekkel, hanem a Habsburg-kormányzattal is szoros kapcsolatban állt, a diákok udvarképesnek számítottak, tehát fontosabb eseményeken az uralkodói rezidenciákon is megjelenhettek." Az iskola a korabeli viszonyokhoz mérve drágának számított, egyfajta presztízskiadást és befektetést jelentett a (főjnemesi szülők számára fiaikat az akadémián neveltetni. 1692-1717 között évente 700 forint volt egy diak szolgálójával együtt értendő - tandíja, 1743 után ez az összeg 1000 forintra emelkedett, aki saját nevelőt is akart magával vinni, annak pedig még további 250, majd később 300 forintot kellett fizetnie." A magas tandíj miatt (ami egy középhivatalnok nagyjából éves fizetését tette ki) az akadémia diákjai leginkább az arisztokraták soraiból kerültek ki, bárók és grófok látogatták az iskolát, nemesi ranggal nem rendelkezők pedig nem is iratkozhattak be az intézménybe. Mindemellett fontos hangsúlyozni, hogy a Landschaftsakademie az 1711 utáni korszakban nem a legfelső udvari elit képzőintézménye volt, többnyire a Habsburg Monarchia, és kiváltképp Alsó-Ausztria azon főúri családjai adták fiaikat az akadémiára művelődni, akik a költséges külföldi Kavalierstour finanszírozását nem engedhették meg maguknak. A szűk létszámú diákállományban, ami jellemzően tíz-tizenöt fő körül mozgott, a korszakunkban tipikus módon az Eck, Engelsperg, Kielmansegg, Rummel, Schallenberg, Sonnau, Walterskirchen famíliák tagjai képviseltették magukat, de a diákok között egy-egy Hohenfeld vagy Sinzendorf fiút is lehet azonosítani. Az akadémia matrikulája sajnos nem maradt fenn, de a Staatskalender híradásai és a régebbi szakirodalom alapján tudni lehet, hogy néhány erdélyi, horvát és magyar főúri diák is tanult a Landschaftsakademie-n." A kutatás nachmahls nicht mindr in des Lands Fiirsten, als des Landes Diensten, bey Kreigs- und FriedensZeiten miissen gebrauchen lassen.” Bormastino, 1715. 115. 7 Kiichelbecker, 1730. 646. 7 A diäkok ,udvarképességére” a Staatskalender is külôn felhivta a nemesi szülôk figyelmét: Staatsund Standes-Calender, 1709. 106. #4 Mayer, 1888. 25. > Mayer, 1888. 26-27. À Staatskalender néhäny évtél eltekintve kôzreadta a Landschaftsakademie tanulóinak a névsorát. Az állami sematizmust viszont (főként a 18. század első harmadában) nem minden évben adták ki, így a következő rövid áttekintés szükségszerűen hiányosnak tekinthető, az iskola diákságának rekonstruálásához további kutatások szükségesek. Az Alsó-ausztriai Tartományi Levéltár több állagában lehet fontos információt találni a diákok azonosításához, de ezen új kutatási eredményeket csak egy későbbi tanulmányban lesz lehetőségem ismertetni.