Oldal 47 [47]
OCR
46 s Az udvar vonzásában um kialakítása céljából (de az 1620-as évek végén a mai Postgasséba költöztette át a szemináriumot). Pázmány az intézményt 1619-ben alapította (de ekkor az még nem tudta megkezdeni működését), az 1623-ban kelt alapítólevélben a papnevelő intézet működtetését a császárvárosban is egyre nagyobb befolyással bíró jezsuita rendre bízta. A szeminárium a növendékek számára egy évvel később, 1624-ben nyitotta meg a kapuit. Az intézmény a háborús konfliktusok és az anyagi nehézségek ellenére folyamatosan működött egészen 1761-ig, amikor is a jezsuitákkal szemben bizalmatlan, korábban bécsi tanulmányokat nem folytató gróf Barkóczy Ferenc (1710-1765) esztergomi érsek a szeminárium vezetését az egyházmegyés papokra bízta." Ez a változtatás a kispapok körében olyan szintű elégedetlenséget és ellenállást váltott ki, hogy a prímás a diákokat a jobban felügyelhető nagyszombati szemináriumba költöztette át. 1766-ban, Barkóczy halála után a bécsi papnevelő intézet újból megnyithatta kapuit. Később, 1784-1804 között a szeminárium működése II. József intézményi összevonásainak hatására újból szünetelni kényszerült. A Pázmáneum jól ismert módon igen jelentős szerepet játszott a 17-18. század folyamán a magyarországi papi utánpótlás és az egyházi középréteg kinevelésében. A magyar egyházi elit elsődleges képzési helyének egyértelmű módon a római Collegium Germanicum et Hungaricum számított, de a felsőklérus számos, későbbi neves tagja megfordult fiatalon, tanulóévei során a Pázmáneumban: (mások mellett) Széchényi György (1605k-1695) esztergomi érsek, vagy gróf Csáky Imre (1672-1732) kalocsai érsek, bíboros.? A bécsi pálos szerzetes, történetíró Matthias Fuhrmann (1697-1773) háromkötetes városleírásában a következőképp méltatta a Pázmáneumot: s Nem lehet elbeszélni azt, hogy ez a híres ház a Magyar Királyságnak és az ország lakóinak a tanulóiba plántált erény, nemes életvitel és tanultság révén mennyi dicsőséget és tiszteletet szerzett, [...] a magyar nemesek dicsőségére igen sokan, akik e ház felügyelete alatt éltek, a legmagasabb egyházi méltóságokig jutottak."" A bécsi szeminárium vizsgált korszakunk közel egészében működött, 1711-1761 között több mint hatszáz kispap fordult meg falai között." Az intézménybe bármely társadalmi rétegből be lehetett kerülni, 5. . A Pázmáneum történetéhez lásd: Fazekas, 2002. 7-176. A Pázmáneum elhelyezkedését lásd a 2. térképen. 5. Fazekas, 2002. 26. Barkóczy érsek műveltségével kapcsolatban lásd: Dóbék, 2021. 52 A Pázmáneum szeminaristáinak névjegyzékét lásd: Fazekas, 2003. 5 Es ist nich auszusprechen, was dieses berühmte Haus dem Kônigrech Ungarn, als der Alumnen Vaterland, durch der studirenden allda gechöpfte Tugend, edle Lebensart und Gelehrsamkeit für Ruhm und Ehre verschaffet habe. [...| Zum Ruhm des Ungarischen Adels sind sehr viele, die unter der Disciplin dieses Hauses gelebet, zu den höchsten geistlichen Würden gelanget.” Fuhrmann, 1770. 336-337. 54 Fazekas, 2003. 183-289.
